„Inkább nem..."
„Bemégy a tejjel és mézzel folyó földre, de én nem megyek veled, mert keménynyakú nép vagy, és elpusztítanálak az úton. Amikor meghallotta a nép ezt a kemény beszédet, gyászolni kezdett, és senki sem rakta magára ékszereit." (2Móz 33, 3-4)
Isten és népe között még nem állt helyre a szeretet viszonya. Teljesíti az Úr ígéretét, de szándéka szerint angyalát, követét küldi a nép előtt, mert Ő nem akar menni. „Keménynyakú nép" az övé, bizonyosan az aranyborjú „kalandja" nem könnyen feledhető. Haragszik az Úr, de nem úgy, mint az özönvíznél, ígéretét Ő mindenképp teljesíti. Gyászol a nép ezen kemény beszéd miatt. Még ékszereit sem rakja fel. Sőt, azóta sem! A gyász ideje volt ez Izráel életében. Inkább nem megy velük az Úr, mint, hogy megsemmisítené őket. Ismerjük ezt az érzést, még mi is: inkább nem megyek a másik közelébe, nehogy baj származzon abból. Látni kell, hogy Isten többet vár tőlünk. Nem elég az ékszert letenni. Nem elég a külsőségekben változni. Bűneinket, keményszívűségünket kell magunk mögött hagyni. Isten bűnbánatot vár, hogy kegyelmébe fogadhassa őket, akárcsak minket is. A változás, megtérés és a bűnbánat ne csak a külsőségekben mutatkozzon meg, hanem szívünkben és egész életünkben is. (Angyalosy Zsoltné)
A nap gondolata:
Megbántunk másokat, és sebeket okozunk. A szemünkben lévő „gerenda" miatt úgy törünk pálcát mások fölött, mintha mi lennénk az ő bírái, akik csalhatatlanul képviselik az igazságot. Pedig nekünk kell majd egyszer leplezetlenül „...odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé..." (2Kor 5,10).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése