Úrvacsora 2.
Próbálja meg azért az ember magát. (1Kor 11,28a)
Mai Igénk azt is jelenti, hogy: tegye próbára magát. Nem könnyű a próbatétel és nem könnyű a kiállás, mint ahogy nem könnyű annak, aki elhatározza, hogy szakít eddigi szenvedélyeivel. De mindennek csak a kezdete nehéz. Az a nehéz, amíg az első kísértést le tudjuk győzni. Aztán minden csata könnyebb és könnyebb, mert felismerjük, hogy Jézus Krisztus bennünk van a Szentlélek által. Ettől kezdve pedig örömmel teljesíthetjük az apostoli tanítást: Önmagatokat tegyétek próbára…! (2 Kor 13,5) Így tűnik ki világosan, hogy hitben járunk-e?
Ez a megpróbálás, ez a próba megvan más területen is. A sportolók is ugyanezt teszik, csak ott tréning a neve. Ha a test gyakorlás nélkül elveszíti kitartó erejét, vajon a lélek nem veszíti-e el azt? Vagy nekünk nincsen szükségünk a próbára, edzésre? Vajon nincs mitől megtisztulnunk? Nincs bűnünk, amit megbánjunk? Nézzétek az utat, amelyen Krisztus a Golgotára ment. Krisztus a mi bűneinkért tette meg ezt az utat, az Atya irántunk való szeretetének a bemutatásáért, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Mérjük oda magunkat Jézus Krisztushoz, és ha ezt megtesszük, akkor már nem mondhatjuk, hogy nem vagyok bűnös, hogy nincs szükségem bűnbánatra. A magunk megvizsgálásában Ő az igazi mérték. De a próbáknál is Ő az egyetlen segítő. Ővele kezdjük el bűnbánatunkat, Ővele együtt vizsgáljuk meg magunkat. Ha ezt megtettük, csak akkor járulhatunk az irgalmas Isten elé bűnbocsánatért. Tehát mindenki úgy egyen abból a kenyérből, és úgy igyon a pohárból, hogy aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának. (1Kor 11,29) (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Akinek a szíve tele van saját bálványaival, nem tud Istenre figyelni, hiába kérdezi az Urat. A megtérésre hívó szó a legdrágább üzenet, amit ránk bízott Isten. Kérjük, hogy Lelke által ragadja meg a mi szívünket, térítsen magához, hogy hirdethessük a megtérés örömhírét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése