Keresés ebben a blogban

2019. július 31., szerda

2019-07-31

Megbocsátó szív

És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt. (Lk 15,20)
Az apa szíve megesik a tékozló, de megtért, megalázkodott fiún. Az édesapa szíve tele van megbocsátással.
Ezt a megbocsátást az apa, a mennyei Atyától tanulta. Isten szíve az a csodálatos atyai szív, ami képes mindent elfedezni, mindent megbocsátani. A megbocsátó szeretet olyan, mint a megáradt patak, aminek a vize eltakarja a köveket, a szikladarabokat. Amikor az ember szíve megárad a szeretetben, akkor képes mindent megbocsátani. Azért mondja Pál apostol a szeretet himnuszában, hogy a szeretet mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. (1Kor 13,7)

Jézus szíve megbocsát, Vére töröl bűnt, hibát,
Ha megvallod mind Előtte őszintén és igazán.
Hiszen érted szenvedett, Nagyon-nagyon szeretett,
Szánja, kéri szegény, bűnös életed.

Hogyha Jézust követed boldog lesz az életed,
Nem bánod meg soha, hogy Néki adtad a szívedet.
Boldogan megvallhatod, Velünk együtt mondhatod:
Jézus enyém, én meg az Övé vagyok.

Imádságunk Hozzád száll, Drága Jézus, Úr, Király,
Légy itt Úrrá minden szívben teljesen és igazán.
Ó ragadd meg Lelkeddel és soha ne engedd el,
Azt ki még most nem a Tiéd egészen.

Jézus reád olyan régen vár,
Mért nem nyílik szíveden a zár.
Mire vársz, hisz oly rövid földi életed,
Mi lesz, ha a kegyelmet így elveszted.
(Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Jézus kijelentette és meg is mutatta irántunk érzett szeretetét azzal, hogy teljesen megbocsátott nekünk. Arra hívattunk el, hogy másokat szeressünk, ahogyan ezt Jézus teszi. Ez azt jelenti, hogy akkor is meg kell bocsátanunk, ha a másik nem kér bocsánatot. Ha már nem tartunk, és nem frissítünk a fejünkben feljegyzéseket a bennünket ért sérelmekről, akkor mondhatjuk el magunkról, hogy úgy bocsátunk meg mi is, ahogyan ezt Jézus tette.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése