Kimenekedés
Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni. (1Kor 10,13)
Isten megadja a kimenekedést minden kísértésünkből. Egy francia városban történt, hogy nagy szükségben levő banktisztviselő, amikor éppen a pénzt számolta, lelki szemei előtt megjelent beteg felesége, akinek az orvosságot sem tudta kiváltani és egy óvatlan pillanatban jókora összeget zsebre tett a pénzből. Mikor hazament, a lelkiismerete arra indította, hogy nyissa fel a családi Bibliát. Felnyitva azt, mindjárt az első lapon olvasta azokat a bejegyzéseket, amelyeket édesapja tett abban a saját fiára, tehát őreá vonatkozólag. Az egyik így hangzott: „1822. aug. 4. Az Úr minket fiúgyermekkel ajándékozott meg. Isten megőrizheti és megtarthatja és megcselekedheti azt is, hogy ez a gyermek egyszer hívő keresztyénné legyen és hű lehessen Jézus Krisztushoz mindhalálig."
Majd valamivel lejjebb ezt a bejegyzést olvasta: „1839. ápr. 7. A mi fiunk élő hitre jutott, megtért. Mikor hazaérkezett, együtt imádkoztunk vele leborulva Isten előtt. Egy Igét olvastam fel neki a Bibliából és ez így hangzott: Keressétek először Istennek országát, és az Ő igazságát; és mindenek megadatnak néktek."
Amikor ezeket a bejegyzéseket a tisztviselő elolvasta, megalázkodott Isten előtt. Eszébe jutott, hogy ő érte mennyit imádkoztak szülei, eszébe jutott, hogy valóban megismerve Jézus Krisztust, felajánlotta a szívét és az életét Neki. Másnap reggel visszavitte a pénzt a bankba és még mielőtt valaki észrevehette volna, visszatette azt a helyére.
Isten így adta meg a kimenekedést ennek az embernek a kísértések közepette. Így adja azt meg Isten ma is mindenkinek, aki Tőle kéri és várja.
Mivel felelsz hát Isten hűségére? Isten hűségét csak viszont hűséggel lehet megköszönni!
Hű Jézusom kezébe teszem kezem belé,
Ő életem vezére, vezet hazám felé.
A keskeny úton járok, de Ő közel van ám,
Magasból vet világot az Ő keresztje rám.
S ha szenvedés, baj érne s az utam is sötét,
Az Úr keresztje fénye annál dicsőbben ég.
S tudom, hogy még dicsőbb fény ragyog majd én reám,
Ha majd a mennybe érvén, belépek ajtaján.
(Prókai Árpád)
A nap gondolata:
A kísértés kompromisszumra hív, vagy arra, hogy elégítsük ki pillanatnyi vágyunkat, mely eltávolít Istentől. Hogy vegyük saját kezünkbe a dolgainkat, ragadjuk ki őket Isten kezéből. Amennyire lehetséges, el akar távolítani Istentől és az Ő rólunk szóló tökéletes tervétől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése