Szedd össze magad! - 2.
Szedd össze magad, szállj magadba te szemérmetlen nép, mielőtt bekövetkezik az ítélet, mielőtt rátok tör az Úr izzó haragja, mielőtt rátok tör az Úr haragjának napja! Mert oly gyorsan jön az a nap, ahogyan a polyva száll! (Zof 2,1,2)
Van olyan helyzet, amikor az ember külső erők hatására esik szét. Betegség, depresszió, gyász ilyen külső erők lehetnek, amelyekben nagyon nehéz e felszólításnak engedelmeskedni. Azt mondani egy depresszióval küzdő embernek: szedd össze magad, hagyd már ezt a nyavalygást, nagyon helytelen. Mintha azt mondanánk egy lázas, hányó betegnek: Ugyan már, te, ne szamárkodj, nyomd le azt a lázat, szüntesd meg végre a hányingert! A lázas beteg talán meghökken az ostobaság hallatán, de a depressziós még jobban elkeseredik, fokozódik a bűntudata, önbecsülése tovább csökken.
Ma ezt a felszólítást az Istentől halljuk. Annak az Istennek a bátorítását, aki Zofóniással azt jövendöltette, hogy elpusztít mindent. Nem is igazán értjük: Hát, ha Isten valóban ezzel a pusztító haraggal közeledik, akkor miért kell összeszednie magát azoknak, akik a büntetést érdemlik.
Szedd össze magad, szállj magadba te szemérmetlen nép, mielőtt bekövetkezik az ítélet, mielőtt rátok tör az Úr izzó haragja, mielőtt rátok tör az Úr haragjának napja! Ez azt mutatja, hogy van még kegyelmi idő. Mindig, még a legnagyobb bűn jelenlétében is kirajzolódik az Isten kegyelme. Van kivárás, van kegyelmi idő. Az Isten nem akarja a bűnös ember halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen! Ezért mondja azt Isten: szedd össze magad! (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Ahol hiányzik a kegyelem, ott megsokasodik a keserűség. Ahol bőségesen van kegyelem, ott a megbocsátás növekszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése