Ne csüggedj el! - 2.
Ujjongj, Sion leánya! Kiálts örömödben, Izráel! Örvendezz, vigadj teljes szívből, Jeruzsálem leánya! Elveszi rólad az Úr az ítéletet, eltávolítja ellenségedet. Veled van az Úr, Izráel Királya: nem kell többé veszedelemtől félned. Azon a napon így biztatják Jeruzsálemet: Ne félj, Sion, ne csüggedj el! Veled van Istened, az Úr, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked. (Zof 3,14-17)
Ellankadunk, elcsüggedünk. Ki ne ismerné ezt az érzést. A megfáradás, ellankadás ott van az ember életében. Miért? Azért, mert maga az élet fárasztó dolog. Olyan tempóban élünk, hogy nem csak az öregek, de a fiatalok is megfáradnak testileg is, meg lelkileg is. Megfáradunk, elcsüggedünk, mert sokféle támadás ér bennünket. Nincsenek megelégedve velünk a munkahelyen, leépítés van, kétségbeesünk, hogy elveszítjük az állásunkat. Valaki megvádol minket, pletykákat terjeszt rólunk, és megijedünk, hogy mit fognak szólni az emberek. A házastársunk viselkedése kibírhatatlan, állandó a veszekedés, már félünk hazamenni, mert tudjuk, hogy megint minden kezdődik elölőről. Megfáradunk, mert baj van a gyerekkel, a szomszéd akadékoskodik. Vagy kevés a fizetés, a nyugdíj, nehéz a megélhetés, miből adok enni a családomnak, miből fizetem a gyógyszereket?
Elfáradunk az imádságban, mert úgy tűnik, hogy nem hallgat ránk az Isten. Elcsüggedünk a szólásban. Hívogatunk valakit az istentiszteletre, bátorítunk másokat a gyülekezet közösségbe és falakba ütközünk. Elfáradunk a kereszthordozásban. Nehéz az élet terhe, nehéz hordani, hát persze, hogy megfáradunk, amikor nem látjuk tisztán a célt és minden ködbe vész. Ezért a krisztusi úton való megmaradáshoz szükségünk van a bátorításra és a bátorítás meghallására: Ne csüggedj!
Bár néha csügged szívem, És ellankad imám,
De Lelke őriz híven, S új erő árad rám.
Kegyelem, nagy kegyelem, hogy Jézust ismerem.
Kegyelem, nagy kegyelem, Hogy ő a vezérem.
(Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Isten folyton szól hozzánk. Nekünk azonban le kell tompítani a zajokat, le kell lassítanunk az élet iramát, és nemcsak beszélni Istenhez, hanem figyelni is rá. Isten szerető és könyörületes hangjára van szükségünk, hogy átsegítsen a heti feladatainkon. Isten beszél, mennyire figyelünk rá?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése