Ne csüggedj el! - 1.
Ujjongj, Sion leánya! Kiálts örömödben, Izráel! Örvendezz, vigadj teljes szívből, Jeruzsálem leánya! Elveszi rólad az Úr az ítéletet, eltávolítja ellenségedet. Veled van az Úr, Izráel Királya: nem kell többé veszedelemtől félned. Azon a napon így biztatják Jeruzsálemet: Ne félj, Sion, ne csüggedj el! Veled van Istened, az Úr, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked. (Zof 3,14-17)
Szükségünk van erre a bátorításra. Ne csüggedj el! Mert az Isten népe gyakran elfárad, elcsügged. Elcsügged, mert távolinak tűnik a cél! Elcsügged, mert sokszor türelmetlen a várakozásban. A pusztában vándorló nép is gyakran elcsüggedt. Meg-megálltak, és visszasírták a múltat. El kellett indulniuk, s indultak is lendülettel, de ez a lendület az akadályok láttán alább hagyott, majd teljesen megszűnt. Visszasírták az egyiptomi húsos fazekakat, és a rabszolgaság kényszerű kényelmét. De el lehet csüggedni a várakozásban is. A hosszú várakozás kikezdi a reményt, fokozza a türelmetlenséget. Annak, akinek sokat kell várnia, annak bizony ellankad a türelme. Vegyük hát komolyan a bátorítást: Ne csüggedj el!
Ne csüggedj el, kicsiny sereg, Ha rád zúdul vad ellened, Hogy végképp összetörjön;
Bár elpusztításodra tör, Gond, kételkedés mit gyötör? Nem lesz ez így örökkön!
Bízzál: ügyed az Istené, Népét ő el nem ejtené: Ő áll majd bosszút érted;
Ő állít Gedeont melléd, Általa harcodban megvéd, Szent igéjét és téged.
Él az Úr, áll ígérete: Ördög s világ minden csele Megszégyenül mi rajtunk!
Vélünk az Úr, mi ő vele, Végtelen az ő ereje: Győzelmet kell aratnunk.
Krisztusunk, segélj, el ne hagyj, Pártfogónk végig te maradj: Oltalmazz neved által,
Hogy, mint hű nyájad, te neked Zenghessünk dicséreteket Víg, boldog hál'adással! (Református Énekeskönyv 393. dicséret) (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Tanulj meg jól kijönni a nehéz emberekkel; aki ma a legnagyobb kihívás számodra, holnap talán a legnagyobb segítség és a legnagyobb áldás lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése