Keresés ebben a blogban

2020. január 22., szerda

2020-01-22

„Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé…" (1Jn 4:17)
A szeretet szól a bizalomról is. Akiben bízunk, azt könnyebb szeretni. Ha nem bízunk valakiben, akkor ott megjelenik a távolságtartásnak valamilyen foka és bizony szeretetről is nehéz beszélni, ha valakivel távolságtartóak vagyunk. Akit szeretünk, azt nem elkerülni igyekszünk nagy ívben, hanem szívesen vagyunk vele, örömmel beszélgetünk vele és keressük is a társaságát. Mindez igaz az Istennel való kapcsolatunkra is.
Egészen nagy összefüggésbe kerül három fogalom egymással: a szeretet, a bizalom és az ítélet napja. Ezen belül Az ítélet napja nem egy jól csengő, kasszasikert hozó amerikai film csupán, hanem az az esemény, amikor Isten megítél majd mindenkit, ha eljön az arra általa rendelt idő. Hogy fog ez bennünket érinteni? – kérdezhetjük. Ha egyszerűen akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy jól, vagy rosszul.
Az egyik ismert és sokak által kedvelt énekes ezt énekli egyik dalában ezzel kapcsolatban: „Ha álom csak az élet, egyszer mindenki felébred egy tiszta hajnalon. Várja borzalom. Vagy irgalom." (Ákos: Igazán)
Ha kicsit mélyebbre megyünk a kérdésben, akkor azt állítom, hogy az Ítélő Bíró elítél vagy felment bennünket. Egyik református énekünk az ítélet napja kapcsán így fogalmaz: „Ments meg Uram engem, az örök haláltól, ama rettenetes napon minden bajtól! Midőn az ég és föld, meg fognak indulni s eljössz a világot lángokban ítélni." (364. dicséret)
Te mit gondolsz: ítélet vagy felmentés vár rád? (Katona Béla)

A nap gondolata:

Senki sem lehet rossz viszonyban az emberrel és ugyanakkor jó viszonyban az Istennel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése