Félelem 7.
Ne félj, és ne rettegj, mert az ÚRisten, az én Istenem veled van, nem hagy cserben és nem hagy el. (1Krón 28,20)
Mindenki fél valamitől. És legtöbben a haláltól félnek. A félelem olyan, mint a hit, csak negatív előjellel. Aki szeretne nem félni, annak nem erőt gyűjtenie kell, hanem erősen hinnie. Valahol olvastam:
A félelem megbénít – a hit felszabadít.
A félelem rabság – a hit szabadság.
A félelem szorongás – a hit megnyugvás.
A félelem beteggé tesz – a hit gyógyít.
A félelem bennünk van. Dávid akkor tudott győzni Góliát felett, amikor elkezdett nem félni. Mindenki más félt. És a veszély valóságos volt. De Dávid jobban bízott, mint amennyire félt.
Az állandó félelem felemészti az embert. Van, aki fél szeretni, mert a szeretet önkiszolgáltatás, sebezhetővé válás. Nem a haláltól kellene félnünk, hanem attól, hogy sohasem éltünk – tanította Marcus Aurelius. Sokszor olyasmitől félünk, amitől a gondviselés megóv minket – mondta C.H. Spurgeon. A félelemnek is nagy ereje van, ahogy a hitnek. Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim 1,7).
Élete során az ember gyakran attól fél, amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor, amikor kellene (Arisztotelész). – Mert nem mindegy, mitől félsz! Az ember sok mindentől fél, talán csak az Istentől nem fél.
Kicsoda szabadít meg minket ettől a tömérdek félelemtől? – egy másik félelem: az istenfélelem. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
A félelemnek az a hihetetlen tulajdonsága van, hogy megbénítja képességeinket, nem enged bennünket kibontakozni, és ezek okozzák hitünk hiányát. Amikor a félelmet választjuk a hit helyett, szkeptikussá válunk – bármi új kipróbálásától vonakodni kezdünk. Általa önzővé is leszünk – tartunk tőle, hogy elköteleződjünk Isten és mások mellett. Továbbá a félelem rövidlátóvá tesz bennünket – a jövő helyett a múltra figyelünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése