Ki vagyok én igazán?
„Micsoda az ember -mondom, hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá? Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt! Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;" (Zsoltárok 8,5-7)
Valóban felemelő, mikor sikert érünk el. Jelentőségteljessé tesz. Látszik a like-okon. Szeretett vagyok, még a távolból is. Az „inkább legyen száz irigyem, mint egy, aki sajnáljon" „igazsága" tölt el. De bábeli toronnyá nőhet s akkor már gőgnek, akadályozó magas hegynek látja mindenki. A határ jól látszik az egyik legnagyobb ókori uralkodó életében. Évezredekre fent maradt a neve. Ma is dúdoljuk: Mint a fecske repülj messze földre… (Verdi: Nabukko-rabszolgák kórusa) vagy By the river of Babilon… (Boney M, 137. zsoltár). Nabukodonozor nem kérdéses, hogy tiszteletre méltó eredményeket ért el. Nagy, erős, hatalmas király Dániel próféta és Isten szerint is. Mikor elcsúszik az igazságtól, hogy Isten az Úr s nem ő, még figyelmezteti is Isten: Vétkeidtől igazság által szabadulj és a te hamisságaidtól a szegényekhez való irgalmasság által. Így talán tartós lesz a békességed. (Dán4,24) De a király elbukik, megalázó helyzetbe jut. Ahonnan mégis van kiút, amint Urként tekint Istenre, s úgy is viselkedik, dicsérni kezdi, visszakap mindent.
https://www.youtube.com/watch?v=lGlC-c2Ze88 45-48 perc
Isten tisztel minket, sokra méltat, szeret, bizalommal van irántunk, nekünk szurkol. Nemcsak szavakkal, hanem tetteivel is valósan. Ad, szabadít, megbocsát, gyógyít. Ki vagyok én, hogy ilyen gondja van rám? Elfogadom az Ő véleményét, számít a véleménye? Sorolhatom a méltóságokat, amiket adott. Nincs is ezzel semmi gond, míg tudjuk, hogy nem érdemeljük meg, hanem egyedül Jézusért számítunk. Hiszen ekkor már nem a saját, talán csak képzelt erőmre támaszkodom, hanem betölthet Isten ereje. Ez az igazi, valós énkép. Jézus jelenlétében minden megváltozik. Körülmények, adottságok nem uralnak le. Félelmem lábam alatt szinte csak lépcső, mely feljebb visz.
Mi az a kevés, amivel kevesebb vagyok Istennél? Miért mondja az Írás, hogy ez kevés? Hol, miben van az én dicsőségem (súlyosságom- ez a héber szó jelentése (Sándor Gabriella, Budapest)
A nap gondolata:
Ismered Istent? Ha igen, akkor mennyire jól ismered? Szeretnéd jobban ismerni? Ha a válaszod igen, akkor sem fog csak úgy egyszerűen megtörténni. Minden nap őt kell a fontossági sorrended első helyére tenned, és keresned kell őt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése