Keresés ebben a blogban

2011. február 25., péntek

2011-02-25

Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk. Mert ha az angyalok által hirdetett ige olyan erős volt, hogy minden törvényszegés és engedetlenség megkapta igazságos büntetését, akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az ÚR hirdetett először. (Zsidókhoz írt levél 2:1-3)
Istennek előre kell gondolkodnia. Olyannyira, hogy már a bűneset után, – ami valljuk be és értsük meg, hogy nem az Ő ötlete volt, – annyira törődött az emberrel, hogy megígérte a Szabadítót, Aki a kígyó fejére fog taposni. Ésszel fel sem lehet fogni ezt az isteni törődést. Ádámot és Évát látjuk a bűn megszégyenítő valóságában; jól látjuk a bűn megalázó és gyilkos tekintetét, és amikor az ember azt hinné, hogy neki kell törődnie mindennel, akkor Teremtő Ura megajándékozza a megváltás ígéretével. Mert Isten mindig előre gondolkodik. Amikor én még csak a tiltott fám – és félreértés ne essék, ez nem a karácsonyfa - mellett szemlesütve ácsorgok, Ő már azzal törődik, hogy amíg lehet, amíg tart a kegyelmi idő, addig szabaduljak. Mert mindenki ehhez a tiltott fához kötött létben szenved. Mindenki mondott már nem-et az Istenre és igen-t a bűnre. Természetesen ez akkor szokott a legláthatóbb formákat és méreteket ölteni, amikor az ember magával akar törődni. Törődni akarok a magammal, ezért nem riadok vissza a főnök elől takarható húzásokkal, törődni akarok gyermekemmel, de ennek éppen egy nem éppen egyenes útját választom. Törődni akarok a családommal, csak éppen ezek az emberi tényezők ne lennének, hogy fáradság, meg erőtlenség, vagy a félelem, illetve, hogy egy időben csak egy helyen tudok lenni…(folyt. köv.) /Lovász Krisztián/
A nap gondolata:
Ne ítéld meg a testvéredet, amíg nem jártál legalább 2 mérföldet a mokaszinjában. (Indián mondás)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése