Miután tehát behívták őket, megparancsolták, hogy egyáltalán ne beszéljenek és ne tanítsanak Jézus nevében. (ApCsel 4:19)
Sok ember élete és Isten üdvösséget kínáló keze között is komoly akadályok vannak. Míg Jézus azt mondta tanítványainak: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké a mennyek országa; addig azt láthatjuk, hogy ma szülők nagy része nem törekszik arra, hogy a gyermektársadalom elől elhárítsa az akadályokat, s a felnövekvő generáció Istenre találjon. Persze ennek oka, hogy saját életükben is sok akadály felfedezhető, amikor inkább eltántorodtak az akadályok láttán, mert megszólták őket: "Minek mész templomba!"; s inkább azt választották, hogy ezután kerülik e szent helyet. Vagy egyszerűen nehezen érthető volt az igehirdetés a templomban, érthetetlen az ének, és ezek a szellemi-lelki akadályok kedvüket szegték abban, hogy akarják megismerni Jézust. De lehet akadállyá nemcsak valami negatív dolog, de pozitív is! Egy elért nagy eredmény is, amire büszke az ember, amivel megelégszik, és aztán fejlődésképtelen, nem nyitott már az újra és ezzel saját magának állít akadályokat az életben. Lelkileg lehet akadály Isten előtt az önteltség, a büszkeség, rátartiság, a "nekem megvan a magam véleménye, életfelfogása", csakúgy mint az, hogy "én nem vagyok bűnös!" Az olyan ember, aki nem tudja beismerni gyengeségét, erőtlenségét, az nem is tud kapni Istentől semmit. Egy dolog azonban biztos: az akadály mindig megmér bennünket. Hiszen ezek feltartóztatnak, megtorpanunk előttük és állásfoglalásra kényszerítenek. Vagy megpróbáljuk legyőzni az adott akadályt, vagy legyintünk és azt mondjuk: ez meghaladja a képességeimet, inkább nem folytatom a dolgot, és nincs nekem ehhez már erőm. (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Ne keseredjünk el, ha nehézségeket élünk át, mert ez nem annak a jele, hogy Isten elhagyott vagy lemondott volna rólunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése