„…idejében megtermi gyümölcsét” /Zsolt 1,3/
Nem vagyok mezőgazdász, de tudom: a gyümölcstermésnek sok feltétele van. Megfelelő táptalaj, elegendő csapadék és többek között a mezőgazdasági kalendáriumnak megfelelő időponthoz igazodó munkálatok. Hiába szeretnék én áprilisban gyönyörű tulipánokat a kertembe, ha csak márciusban jut eszembe elültetni a hagymákat. Lehet, hogy valami satnya kis levelet még hajt, de virágban pompázni biztosan nem fog.
Nem egy – a templomot széles ívben elkerülő - embertől hallottam már azt a magyarázatot (magyarázkodást), hogy majd, ha eljön az ideje, majd akkor foglalkozik a hittel, a vallással. Most ugye ott a sok munka, meg a családdal is lenni kell ugye, de ha nyugdíjas lesz, akkor majd ő is ráér „ilyenekkel” foglalkozni. Vagyis olyan a hit fontossága, mint egy Pató Pál úr-féle legyintés: „Ej, ráérünk arra még!”.
Ha idejében szeretnéd érezni a Lélek gyümölcseinek áldását, a magad és a környezeted életében, akkor ne „majd-ok-ban” gondolkodj. Nem biztos, hogy Isten kalendáriumában annyi nyugdíjas esztendő szerepel a nevünk mellett, amennyivel mi számolni szeretnénk… (Gyallai Henrietta)
A nap gondolata:
Higgy nekem: nem bölcs dolog így gondolkodni: majd másképpen fogok élni. A másnap mindig már késő – élj ma! (Martialis)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése