Hív az Úr… (2.)
A hatalmas Isten, az ÚR szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig… Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem. (Zsoltárok 50:1.15)
Kit és hogyan hív az Úr? Nézzünk rá néhány példát! A Biblia elején olvasunk arról, hogy Isten hívta Ábrahámot, hogy menjen ki arról a földről, mely otthona volt, arra a földre, amit ad neki. Megáldja és áldás lesz. Tudjuk, Ábrahám engedett ennek a hívásnak, meghallotta és valóban áldássá lett ez életében. De ugyanígy hívta egykor Isten Mózest: „JÖJJ fel hozzám a hegyre!” (2Móz 24.12) Beszéde volt Mózessel, kijelentése volt számára, tudatni akarta vele, mi a terve népével. Mielőtt a nép imádkozott volna, kérte volna Istent a pusztában, Istennek volt kérése, hívása Mózes felé. A Zsoltárok 34:12-ben ezt olvassuk: „JÖJJETEK fiaim, hallgassatok Rám, megtanítalak benneteket az Úr félelmére!” Így hívja Isten a tudatlanokat, akik nem ismerik hatalmát. Jöjjetek, hogy megtudjátok, ki vagyok. Mint ahogy a 46. zsoltár is bíztat: „JÖJJETEK, lássátok az Úr tetteit.” Hívja Isten a földet, hogy tudjanak mindarról, amit cselekszik. Ézsaiás könyve 41. részében pedig ezt mondja az Úr: „JÖJJETEK, szálljunk perbe egymással…” Perre hívja az embert, hogy igazát bizonyítsa számunkra, s annak jogot szerezzen a nép előtt, amely fogságban van és bűne miatt került oda, de aztán így folytatja: „JÖJJ hozzám, és élni fogsz!” (Ézs 55.3) Mert Isten elé járulni nemcsak számadást, de új reményt is jelent…(Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Többet ér egy gyertyát meggyújtani, mint panaszkodni, hogy sötét van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése