Keresés ebben a blogban

2011. december 31., szombat

2011-12-31

Ezek pedig kitartóan részt vettek a… kenyér megtörésében…(ApCsel 2:42)

Az emlékezés az által lehet üdvös, azaz az örök életre vezető erejű, hogy itt is a Mindenható Isten vendége a múlandó életű ember. Ennek megértése és elfogadása döntő jelentőségű életünkben. Döntő, mert arról szól, hogy az ember nem akarja elfelejteni, hogy Isten, az Ő Fia, Jézus Krisztus által bűnbocsánatot kínál fel, és ez a bocsánat a záloga az egymás mellett élés és az újrakezdés lehetőségeinek. A kenyér megtörése, azaz az asztalközösség, azaz az úrvacsora az egyik, ha nem a legteljesebb szeretetközösséget igényli. Amikor a többiekkel együtt oda érkezve megterhelt szívvel kimondom, hogy bocsánat, és onnan elindulva, megtisztított és jóra felszabadított lélekkel mondhatom, hogy köszönöm. (Lovász Krisztián)

A nap gondolata:
A mindig megismételt kis bűnök megölik az embert.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése