Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. (Máté 4:4)
Vajon nekünk mennyire fontos a lelki táplálék? A közelmúltban, a televízióban egy műveltségi vetélkedőben valaki elmondta, hogy minden reggel korán szokott felkelni, és megeteti a virtuális elefántját. Ez bizonyára egy internetes játék, melyben valószínűleg elefántokat lehet gondozni és ezzel virtuális, vagyis képzeletbeli pénzt lehet keresni. Közben gondoskodni kell róluk napról napra. Gyerekeket láttam már hasonlóval játszani. Nagy problémám nem is lenne ezzel nekem, bár a veszélyei egyértelműek, ugyanis azon túl, hogy ez inkább gyerekeknek való és őket is a valódi élettől a képzeletbeli világ felé tereli, ám amikor egy felnőtt ember teszi ugyanezt nagy rendszerességgel, abban már sokkal inkább ott a hatalmas csapda, hogy a képzelet, a valóditól elrugaszkodott dolog jobban meghatározza valakinek az életét, mint mindaz, ami reális, ami valóban körbeveszi. Így lehet függővé válni és így szorulhat háttérbe az embernek a valódi kapcsolata a házastársával, a gyermekével, de még Istennel is. A hívő ember számára ugyanis 3 legfőbb lelki táplálék van: imádság, igeolvasás és a gyülekezeti közösség. Az igeolvasás azért fontos, mert Isten szól hozzánk a Biblia szavain keresztül. Az imádságban mi beszélünk az Úrhoz. A gyülekezeti közösség pedig egymással való kapcsolatunk megélését jelenti. Mindhárom rendkívül fontos a lelkileg egészséges hívő számára. Valamelyik hiánya lelki egészségtelenséget – de mondhatom így is: lelki betegséget – mutat. Életedben nem szorul háttérbe a lelki eledel valami kevésbé fontos és értékes miatt?
A nap gondolata:
Gonosz szenvedélyeket csak más, hatalmasabb szenvedélyekkel lehet kiűzni. Azt a lelket, melyet nem tölt be valami pozitív lelkesedés, biztosan lefoglalják a démonok. (Fosdick)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése