Keresés ebben a blogban

2012. szeptember 7., péntek

2012-09-07

A ti viselkedésetek olyan legyen,mint az enyém, mivel én, a Messiás, nem azért jöttem, hogy engem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak és hogy az életemet adjam értetek. (Mt.20:28)
Azt az utasítást kaptuk, hogy az Urat szolgáljuk. Jézus félreérthetetlenül fogalmaz: A ti viselkedésetek olyan legyen,mint az enyém, mivel én, a Messiás, nem azért jöttem, hogy engem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak, és hogy az életemet adjam értetek. (Mt.20:28) A keresztyének számára a szolgálat nem egy olyan dolog, amit csak úgy beillesztünk a napirendünkbe, ha jut rá felesleges időnk. Ez a keresztyén élet szíve. Jézus azért jött, hogy  szolgáljon és hogy adjon- és ez a két ige kell, hogy meghatározza a te életedet is itt a földön. A szolgálat és az adás foglalja össze Isten célját az életedben. Teréz anya egyszer ezt mondta: A szent élet az, hogy Isten munkáját cselekedjük mosollyal az arcunkon.
Jézus azt tanította, hogy a lelki érettség önmagában még nem a vég. A lelki érettség a szolgálatért van! Azért növekedünk a hitben, hogy továbbadhassunk. Nem elég csupán egyre többet és többet tanulni. Azt kell cselekednünk, amit már megtanultunk és gyakorolnunk azt, amit hiszünk. Egy-egy benyomás annak kifejezése nélkül depressziót okoz. A tanulás szolgálat nélkül lelki stagnáláshoz vezet.
A régi hasonlat a Galileai-tengerről és a Holt-tengerről még ma is igaz. A Galileai-tó tele van élettel mivel be is fogad, és ki is ad magából vizet. Ezzel ellentétben, a Holt-tengerben nincs élet, mivel nincs kiáramlása sem, így a tó stagnál.
Az utolsó dolog, amire a hívőknek el kellene menniük, az egy újabb Biblia-tanulmányozás lenne. Már így is többet tudnak, mint amennyit alkalmaznak belőle. Amire szükségük van, az tapasztalat a szolgálatban, amivel erősíthetik a lelki “izmaikat”.
A szolgálat a mi természetes hajlandóságunknak az ellentéte.  Az idő nagy részében az érdekel minket, hogy szolgáljanak minket, és nem pedig az, hogy mi szolgáljunk. Azt szoktuk mondani: ”Egy olyan gyülekezetet keresek, amelyik megfelel a szükségleteimnek és megáld engem”, és nem azt, hogy: Egy olyan helyet keresek, ahol szolgálhatok és áldássá lehetek. Mi várjuk el, hogy minket szolgáljanak, és nem pedig fordítva. De ahogyan növekedünk Krisztusban, az életünk középpontja mindinkább a szolgálatban teli élet kell, hogy legyen. Jézus bölcs követője nem kérdezi többé, hogy: Ki tesz eleget az én szükségleteimnek? hanem azt kérdezi, hogy: Kinek tudok én segíteni?
(Forrás: Napi remény)
A nap gondolata:
A legcsekélyebb adományért is légy háládatos, s méltó leszel nagyobbak vételére. (Kempis Tamás)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése