„Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?" (Lukács 12:20)
A nagyravágyó bolond. Jézus egy gazdag földbirtokos történetét mondta el, aki így gondolkodott: „…lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek…” (Lukács 12:18). Nyilván jó üzletember volt, és előre tervezett. Később azonban ezt is mondja: „Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” (19. vers) „Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.” (20-21. vers)
Ez az ember előre tervezett, de nem az örökkévalóságra. Magára gondolt, nem Istenre. Törődött a testével, de nem törődött a lelkével. Azt mondják, az emberi testben annyi foszfor van, hogy 800 000 gyufa-fejet lehetne belőle készíteni, annyi cukor, hogy hatvan darab kockacukor lenne belőle, van még 12 evőkanálnyi só, és annyi vas, hogy kb. egy kilogrammnyi 100-as szeget lehetne készíteni belőle. A többi csak víz és por. Ha a lényednek azt a részét táplálod, kényezteted, véded, ami csupán hetven vagy nyolcvan évig él, és elhanyagolod azt a részét, ami örökké fog élni a mennyben vagy a pokolban, akkor Isten azt mondja rád, hogy bolond vagy. Ez a példázatbeli ember azt mondta magának: „sok javad van sok évre félretéve”, de Isten azt mondta: „még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet.” Nem fogod fel, hogy egy baleset, egy elzáródott artéria, egy eltévedt golyó, egy repülőgép motorjának meghibásodása vagy egy részeg autós azonnal kiiktathat? Térj észre! A kérdés nem az, hogy meg fogsz-e halni, hanem, hogy mikor? Készen állsz arra, hogy Isten elé állj? (Forrás: www.maiige.hu)
A nap gondolata:
Halva születtünk és élve halunk meg, ha Krisztusban halunk meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése