2013-11-18

Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon vallásos embereknek látlak titeket, mert amikor bejártam és megtekintettem szentélyeiteket, találtam olyan oltárt is, amelyre ez volt felírva: AZ ISMERETLEN ISTENNEK. Akit tehát ti ismeretlenül tiszteltek, én azt hirdetem nektek. (ApCsel 17:22-23)

Hiszek, a magam módján! – hány ember mondja ezt. De a magunk módján való hit nem tart meg. Mert nem tud megtartani. Ha Krisztusban hiszünk, nem a magunk módján, hanem úgy, ahogyan Ő kijelentette magát a Bibliában, az bír megtartó erővel. Isten nem vallásos, hanem hívő embereket akar látni, ha ránk néz. Hogy mi a különbség a vallásos és a hívő ember között? Mondok néhány példát: Mindkettő hisz Istenben, de csak a hívő törekszik arra, hogy Isten szabja meg élete irányát. A hívő az Úr útját járja, a vallásos a saját útjához kéri – ha kéri – Isten áldását. A hívő rendszeres templomba járó, csak ritkán marad el az alkalmakról, a vallásos viszont csak akkor megy, amikor kedve tartja, vagy nagy szükségét érzi. Vagyis elég ritkán. A hívő naponta imádkozik, a vallásos, csak a bajban szokott Istenhez fordulni. A hívő naponta olvassa a Bibliát, mert Isten kijelentésének tartja, míg a vallásos ritkán veszi kezébe, ha egyáltalán kezébe veszi bármikor is.

Lehetne még sorolni a példákat, de nem teszem. Inkább arra kérek mindenkit, hogy gondolkodjon el saját hitét illetően, hogy mennyire van hitének és életének középpontjában az Úr Jézus Krisztus. Ő azt szeretné, ha rá építenénk életünket, mert egyedül Ő tud megtartani bennünket. Egyedül Ő tudja bűneinket megbocsátani, de egyedül általa van örök életünk is. Hiszed ezt? Ha igen, akkor hited, Krisztusod megtart téged! Ha nem hiszed, de szeretnéd, akkor keresd az Urat, amíg megtalálható, hívd Őt, amíg közel van! Térj Hozzá és az ebből fakadó áldásokat ne tartsd meg magadnak, hanem add át másoknak is, hogy az élő Krisztusba vetett hittel tudjanak élni és örök életük legyen Jézus által.

A nap gondolata:

Az Istent szerető lélek Istenen kívül mindent kevesell. (Kempis Tamás)