Keresés ebben a blogban

2013. december 6., péntek

2013-12-06

„Kiveszem szájából a Baalok nevét, nem emlegetik többé nevüket.” (Hóseás 2,19)
Azonban nem csupán az emberi hatalom, dicsőség és név múlandó és tünékeny, de a bálványként felemelt, idegen istenek is csak ideig-óráig valók. Ilyen isten volt egykoron Izrael életében Baal, akinek áldozatokat mutattak be, így váltak hűtlenné az Úrhoz.
Talán azt gondolod, ma nincsenek Baalok, nem hódolunk idegen istenek előtt. Pedig ma talán jobban istenítünk embereket, tárgyakat, elveket, mint a történelem során bármikor. Semmiből jött, semmi értékeset fel nem mutató embereket emelünk érdemtelenül az égig, faragunk belőlük sztárokat és celebeket, hogy ugyanolyan gyors bukásukat is tapsolva nézhessük végig. Rájuk is igaz: Nem emelgetik többé nevüket… Istenként tiszteljük, őrizzük a Mammont, a pénz hatalma ma szinte mindenek felett áll. De istenítjük a fiatalságot, az örök egészséget – persze csak testileg. Pedig ez mind-mind múlandó, tünékeny. S ha ezt emberi értelmünkkel belátni nem tudjuk, az ige segít megszabadulni a felesleges szereplőktől: „kiveszem szájából a Baalok nevét”. Mennyi hiábavaló és felesleges névvel van tele a mi szánk is: a pletykától elkezdve, a szomszéd szidalmán át, a szappanoperák szereplőgárdájának kívülről való emlegetéséig! Lenne mitől megtisztítani, megüresíteni a mi szánkat is.
Mert csak ezután következhet a legfontosabb felismerés: hogy egyetlen örök és változhatatlan név és dicsőség lehet csak életünk felett: a Seregek Urának neve. Egyetlen olyan név lehet az ajkunkon, melytől nem hiábavalóan várjuk az áldást. Az Ő nevében valóban nincs változás, sem változásnak árnyéka, hiszen nevében ott rejlik mindenhatósága. Egyedül neki van hatalma így szólni önmagáról: „Én, az Úr, vagyok az első, és én mindvégig ugyanaz maradok.” (Ézsaiás 41,4) (Gyallai Henrietta)

A nap gondolata:
 Nincs egyetlen pillanat sem az életedben, amikor ne lenne meg mindened, ami a boldogsághoz szükséges. Gondolkodj el ezen egy pillanatra! Boldogtalanságodnak az az oka, hogy arra figyelsz, amid nincs, ahelyett, hogy arra összpontosítanál, amid éppen most van. (Anthony de Mello)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése