„Szívük olyan, mint a kemence: egész éjszaka aludt haragjuk, de reggelre kigyullad, mint a lángoló tűz…” (Hóseás 7,6)
Szemléletes képet használ a próféta az emberi szív lobbanékonyságára. A kemence képét, amely már izzásig hevült, s ekkor – a befűtés után szünet következett. Nem gerjesztette tovább a sütőmester, inkább lefojtotta, amíg megkelt a bedagasztott tészta. Ez alatt a forróság egyenletesen átmelegítette a kemencét, majd ha kellett, utána fűtöttek. Kívülről, hirtelen ránézésre meg sem lehetett látni, hogy mi van belül, de belül a kemence szárazon, forrón izzott, s amint elérkezett a sütés ideje, a kemencében kigyulladt a tűz.
Ilyen volt Izrael, aki ahelyett, hogy az Úr Igéit forgatta volna szívében, pusztító terveket, királygyilkosságokat, gyilkos indulatokat forralt magában.
Vajon a te nyugalmad valóságos vagy csak látszólagos? A te szíved mitől izzik? Mit forralsz éppen magadban? Nem az a baj, ha „valamiért” lángol a belsőd, csak az Ige tükrében vizsgáld meg, mennyire állnak meg indulataid az Úr előtt; vagy mennyire gyilkos – önmagad és mások számára ártó indulatok izzanak benned?
Nem marad jel és nyom nélkül az, hogy mi van a szívünkben. Elárulja azt az életünk, a mindennapi viselkedésünk, hogy szívünk kemencéjét milyen forróság, milyen tűz izzasztja? Az Úr iránti szeretet, vagy Istennek nem tetsző szándékok?
Istenen kívül senki nem láthat szívünk kemencéjébe, de a jelek kifelé is látszódnak, ahogyan Izrael életén is meglátszottak. (Gyallai Henrietta)
A nap gondolata:
A pénz és a siker nem változtatja meg az embert, csupán fölerősíti meglévő tulajdonságait. (Will Smith)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése