„Az időpontokról és alkalmakról pedig nem szükséges írnom nektek, testvéreim, mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr úgy jön el, mint éjjel a tolvaj.” (1Thessz 5,1)
Az Úr eljövetelének napjáról szóló tanításról azt gondolod talán, hogy ez nem olyan fontos üzenete a Bibliának. De inkább fogalmazzunk úgy, hogy kellemetlen, kényelmetlen, feszengető érzés ezzel a gondolattal szembesülni. Hogy az Úr nagy napján nekem is szembesülnöm kell azzal, aki eljön ítélni eleveneket és holtakat? Igen, határozottan igen! Merthogy a Bibliának éppen ez a legnagyobb üzenete: az Úr eljövetele!
Gondold csak át a Szentírás egészét: Az Ószövetség egészét átszövi a Messiásra való várakozás, az Úr Felkentjének reménysége. És ebből a szempontból mi keresztyének, ma élő Krisztus-hitű emberek ugyanilyen feszült várakozásban élünk – legalábbis az ige tanítása szerint. Hiszen nem ragadhatunk le a „Jézuska-hitnél”, hogy az első karácsonykor megszületett kisded Jézusnak örvendjünk. Ebből a hitből fel kell nőni, tovább kell lépni! Az a kisgyermek Jézus Isten Fiaként bűneid adóslevelét szögezte a keresztfára! Az a kisgyermek Jézus Isten Fiaként legyőzte a legnagyobb ellenségedet, a halált! Az kisgyermek Jézus Isten Fiaként egy üres sírkamrát mutatott a hitetlen és kétkedő világnak! Ez az üres sír fennen hirdeti a te örök életedet is! És ez a Jézus igen, megígérte, hogy visszajön, és számadásra hív minden lelket. Várod-e eljövetelét, mint mindenható Urat, kinek kezébe adatott minden hatalom mennyen és földön?
Érted már, miért legfontosabb tanítása a Bibliának, hogy Krisztus visszajön…? (Gyallai Henrietta)
A nap gondolata:
A hit nem érdem, hanem a lelkem kinyújtott karja, amelyikkel elfogadhatom Istennek minden ajándékát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése