A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket is az Isten tanított az egymás iránti szeretetre; (1Thess 4:9)
Ha Istentől azt várjuk, hogy nekünk mindig csak jót adjon, hogy csak áldásait árassza ránk, akkor az Istenbe vetett hitünk még gyerekcipőben jár, vagy még ott sem, és nagyon nem ismerjük az Urat. Mivel érdemeltem ki ezt az Istentől? – szokták kérdezni emberek nyomorúságukban, de közben kérdésükkel elárulják, hogy nem sok közük van az Istenhez, mert ha tudnák, hogy bármiben van is részünk, attól sokkal rosszabbat érdemlünk, Isten pedig nem érdemeink szerint bánik velünk, hanem irgalma gazdagságát árasztja ránk, akkor nem kérdeznének ilyet. Tanulj az Úrtól! Naponta. Engedd, hogy tanítson! Nem könnyű ez nekünk, hiszen azt gondoljuk, hogy mi már sok mindent tudunk. Ami igaz, de messze van a mindentől. Ehhez alázatra és engedelmességre van szükség. Megvan bennünk?
A nap gondolata:
Ha bárhol emberrel találkozom, akárkivel, akinek emberarca van, meg kell értenem, hogy szeretnem kell őt. (Shürman)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése