4. Az élet iskola
Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy intselek, mint szeretett gyermekeimet. Ha tanítómesteretek sok ezer volna is a Krisztusban, atyátok azonban nincs sok: mert az evangélium által én vagyok a ti atyátok a Krisztus Jézusban. Kérlek tehát titeket: legyetek az én követőim. Ezért küldtem el hozzátok Timóteust, aki szeretett és hű gyermekem az Úrban, aki emlékeztetni fog titeket arra: hogyan élek Krisztus Jézusban, és hogyan tanítok minden gyülekezetben. Egyesek azonban úgy felfuvalkodtak, mintha nem készülnénk hozzátok. Pedig ha az Úr akarja, hamarosan elmegyek, és meg fogom ismerni a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem az erejét. Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben. Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel? (1Kor 4:14-21)
“Jó pap holtig tanul” — tartja a közmondás. Az élet valóban iskola, a tanító mesterünk, ezért legyünk taníthatók. Édesanyám imádsága példaértékű előttem. Minden reggel, amikor felkel, azért imádkozik, hogy meglássa a napja során, hogy kiken és milyen helyzeteken keresztül akarja Isten tanítani őt. Pál célja levele megírásával ez volt: “Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy intselek, mint szeretett gyermekeimet.” Isten is hasonló okból munkálkodik az életünkben és tanít minket. Ő a nagy Tanító (Ézs 30:20), aki olyan dolgokra tanít, mely a javunkra válik (Ézs 48:17).
Ne sajátítsuk el a világ felfogását, mely leértékeli az életet. Tekintsünk rá inkább Isten szemével — szolgálva őt, értékelve az ajándékát, megharcolva a küzdelmeit, tanulva Istentől. Így meg tudjuk valósítani az apostol felhívását: “Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek” (1Kor 10:31)!
(Tóth-Simon Károly)
A nap gondolata:
Az élet ünnepi istentisztelet, az áhítatnak és hálaadásnak a műve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése