Isten a végtelen szeretet
Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. (1János 4:9)
Olyan Ő, mint az égbolt, amely mindent átfog, mint a kéz, amely mindent tart, mint az élet, amelyben minden lélegzik. Ő a lét forrása. Nem egy valami a sok létező közül, hanem minden létezőnek ősoka. Nem állíthatod félre, ha egyszer már valóban találkoztál vele.
Így szól hozzád: „örökre”. Keresed az utad? Menekülni próbálsz? Bajban vagy?
Isten nem haragszik rád, ha vészfékként használod. Tudja, hogy gyenge vagy, aki sokszor csak vészhelyzet esetén kiált hozzá. Egész szeretetével szereti a gyengéket.
Azt is megérti, ha csak azért fordulsz hozzá, mert magányos vagy és társat keresel, akinek mindent elmondhatsz. Még azért sem haragszik, ha csak a biztonság kedvéért kiáltasz hozzá, ha azt gondolod: „Az nem lehet, hogy senki se segítsen!” Ő ugyanis ismeri pislákoló mécsesedet és örül, hogyha fellobban. De ha egyszer már teljes nagyságában a mindenség Uraként, életed céljaként találkoztál vele, akkor már nem tudsz többé megfeledkezni róla. Ő utánad jár. Örömödben, bánatodban ott áll melletted. Isten hűséges hozzád. Te hűséges vagy Istenhez? (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Kutyából nem lesz szalonna?! A mennyországban csak kutyából lett szalonnák lesznek! (Cseri Kálmán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése