Békességben élni
„Régóta lakom már együtt a békesség gyűlölőivel. Én békét akarok, de amint megszólalok, ők mindjárt harcra készek” /Zsolt 120,6-7/.
Kik a békesség gyűlölői? Azok, akik mindig a maguk igazát helyezik előtérbe. Ezzel tudatosan vagy tudattalanul a békétlenséget idézik elő. Ezek az emberek mérhetetlenül egoisták, csak az a jó, amit ők elképzelnek. Milyen borzasztó is lehet ilyen emberekkel együtt élni. Szinte hallgatásra van ítélve a társa. Ráadásul a békét akaró meg van félemlítve, mert bármit mond a másik, egyből letorkolja, vele szemben harcra készen áll. Ez a keserűség jön ki Dávid szájából, amikor idegenbe kényszerül, és nem marad más számára csak az imádság. Nyomorúságából az Úrhoz kiállt meghallgatásért... Nekünk is vannak nehéz embereink Sokszor a legközelebbi hozzánk tartozónktól kell elviselnünk ilyen megaláztatást. Ok nélkül, a semmiségért támadnak. Ha jól megfigyeljük az ilyen embereket, akkor azt látjuk, hogy örökké békétlenek, saját magukkal sincsenek megelégedve, ezért a környezetüket teszik felelőssé minden sérelemért. Mindig összehasonlítanak. Állandó dicséretet várnak, ha nem kapnak, akkor összetörnek. Mindenkit megszólnak, mindenkinél különbnek tartják magukat. Emberileg lehetetlen az ilyen kötekedővel békességben élni. Pedig kell, mert össze vagyunk zárva. Mi a megoldás? Az imádság. Imádkozzunk azért, hogy el tudjuk viselni. Nem könnyű, de a kitartó könyörgésnek nagy ereje van. Nem vagyunk képesek, hogy megváltoztassuk a természetét, de Isten könyörületes lesz hozzánk és ad erőt az elhordozásához, és ez akkor győzelem. Ezzel a viselkedésünkkel eleven parazsat gyűjthetünk a fejére... Rosszal a rosszért ne fizessünk. A kitartó imádkozás és az alázatos magatartásunk meghozza a várt eredményt: békességben és nagy szeretetben élhetünk egymás mellett Isten dicsőségére. Ez a mi reménységünk. (Horváth Csaba)
A nap gondolata:
Beleesünk abba a hibába, hogy azt képzeljük: a hívő embernek mindig tökéletesnek kell lennie. Nem! A hívő embernek mindig tökéletesednie kell! Menet közben bukdácsol, elesik, de minden eleséssel egy emberhosszal közelebb esik Jézushoz.(Gyökössy Endre)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése