Keresés ebben a blogban

2014. május 13., kedd

2014-05-13

 Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája. (Gal 1:10)
Egy lelkipásztor egyik írásából idéznék mai Igénk magyarázata kapcsán: „Nemrégiben én is kaptam egy jó tanácsot falusi szolgálatomhoz egy idősebb barátomtól: nem azért mész oda, hogy téged tanítsanak, hanem, hogy te tanítsd őket. Mindig is foglalkoztatott a szolgálat súlypontjának a megtalálása, mert éreztem, hogy az a minta, amit magammal hozok, és az, amit magam is próbálok erőltetni, nem feltétlenül helyes, bár elvárt, sőt megkövetelt. Fejemben cseng az előbb idézett mondat folyamatosan mostanában: nem téged tanítanak, hanem te tanítod őket.
 Talán soha nem gondoltad még, de a gyülekezet, az egyház szocializációs közeg. Ez azt jelenti, hogy észrevétlenül megtanít neked egy szemléletmódot, viszonyulást a környezethez, Istenhez, magadhoz. Gyülekezeti tagként, vagy lelkészként egyaránt megtanulunk mintákat. Gyakran olyan teljesen elhibázottakat is, mint hogy a lelkésznek az a dolga, hogy mindent megcsináljon, ami a gyülekezet dolga lenne, a gyülekezetnek meg az a dolga, hogy emlékeztesse a lelkészt arra, hogy mi a dolga. Aztán lelkészek meg is próbálnak megfelelni ennek a követelésnek, és amikor kudarcot vallanak, még jól meg is bélyegzik őket, hogy nem voltak elég ügyesek, vagy hívők. Ha én minden elvárásnak megpróbálnék megfelelni, amit az egyházban a különböző szolgálataim helyszínén velem szemben támasztanak, rövid úton vége is lenne a szolgálatomnak, mert ez egy lehetetlen vállalkozás. Mindig van, aki kioktasson. És egy gyülekezetbe tartozva mi annyira, de annyira tudjuk, hogy mit kellene tennie „az egyháznak", értve ez alatt a lelkészt. Napokig képesek lennénk sorolni a kritikákat a lelkészünkkel, az istentisztelettel, a felekezetünkkel szemben. Ez nagyon megy. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy a jó lelkész az, aki vállalja a „rossz lelkész" szerepét. Aki nem elégíti ki az elvárásokat. Aki nem megy bele abba az utcába, hogy minden elvárásnak megfeleljen. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy egy lelkész nem a gyülekezet felé tartozik elszámolással, hanem Jézus felé. Istennek kell inkább engedelmeskedni, mint az embereknek. Persze, ez nem jelenti azt, hogy direkt cibálom az oroszlán bajszát, de ha választani kell, mindig Istené az utolsó szó joga."
A nap gondolata:
Kívánom, hogy a lelked nyugalmat találjon. Kívánom, hogy Isten olyan emberré tegyen, aki szeretetet kapott, ezért szeretetet ad; aki áldást adott, ezért áldást ad; aki gazdaggá lett, ezért meggazdagít másokat. (Sabine Müller)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése