Keresés ebben a blogban

2014. szeptember 26., péntek

2014-09-26

Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; Hanem amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. (1Péter 1:14-16)

Milyen kívánságok voltak bennem megtérésem előtt? Gazdagság, hírnév, dicsőség, mindenféle testi vágyak. Ezek miatt nem szégyenkeztem, hiszen mindenkinek ezek a vágyai, ez számít normálisnak a világban, sőt, ezeket "nyomja" a média, mintha mindezek pozitív dolgok lennének.
Ezek a bűnös vágyak minden emberben benne vannak, de a megtérés után valami történik. Elkezdjük gyűlölni ezeket. Megismertük Istent, megláttuk, hogy mennyire szent, és emiatt elszégyelltük magunkat, mint Ádám és Éva a bűnbeesés után. Mikor megjelent Isten az életünkben észrevettük, hogy mezítelenek vagyunk, nincs semmink, ami eltakarná Isten elől a mi bűnös, szennyes voltunkat.
De Jézus Krisztus eltörli a bűnbánó és megtérő ember bűneit, mindet megsemmisíti, mintha sose lett volna, mert a kereszten Ő elszenvedte már ezek büntetését. Újjátesz mindent Jézus, mikor belénk költözik, odaszegezi bűnös énünket is a keresztfára. Tekintsük azért magunkat halottnak régebbi kívánságaink számára, ne szabjuk magunkat azokhoz. Ne kívánjuk a gazdagságot: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják." /Máté 6:19/
Ne kívánjuk a dicsőséget: „Ne legyünk hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők." /Gal.5:26/ Ne adjunk helyet az erkölcstelen kívánságoknak: „Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt." /Galata 5:24/ (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Könnyebb az embernek nagy veszély idején meghalni egy ügyért, mint a hétköznapok során élni érte.