2017-07-22

Pünkösdi SZÉL és TŰZ…4. „…hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.  Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.  Mindnyájan megteltek Szentlélekkel…"/ApCsel. 2:2-4/ Bizony sok minden kitölti az életünket, és az életünkben, mondhatjuk úgy is sokszor van áporodott szag, nincs friss levegő. Úgy, mint egy zárt lakásban, mikor nem szellőztetnek. Hányan vagyunk ma olyanok, akiknek igen zárt az élete, és hiába csapkodja az Úr a Szentlelke által a mi életünk házának ablakát, mi nem nyitjuk ki neki. Talán csak résnyire, egy kicsit csak, de ez nem elég. Azt olvastuk az igében betöltötte az egész házat a szélroham.       Engedjük-e ezt? Akarunk-e felfrissülni? Mert bizony szükség lenne rá, hogy megújuljunk, hogy valami új költözzön az életünkbe. Új költözzön a családunkba, a baráti körünkbe, ideje lenne engedni, hogy Isten a szemetet kifújja, és valami újjal, és jobbal töltse be. /P.Sz./ A nap gondolata: Ne fogadjunk semmit kritika nélkül, ám ne is utasítsuk el a dolgokat addig, amíg meg nem vizsgáltuk. Ám ne csupán a magunk eszére hagyatkozva kutakodjunk, amikor Isten dolgait akarjuk megismerni. Figyeljünk inkább a Szentlélek bizonyságtételére. A Lélek látja a mélyben lévő dolgokat, engedd hát, hogy vezessen a véleményformálásodban!