Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk: „Menjünk át a túlsó partra." (Mk 4:35)
Az evangéliumi leírásokból kiderül, hogy Jézus sokszor volt úton. Sok helyen megjelent, megfordult. Sok emberrel találkozott. Sok helyet bejárt pedig abban az időben nem ugyanazt jelentette útra kelni, mint manapság. Sem kerékpár, sem kocsi, sem repülő nem vitte közelebb az elérni kívánt célhoz. Mégis ment. Rendszeresen. Általában a tanítványaival és gyalog. Vagy éppen hajóval. Ezek az utak soha nem céltalan utak voltak. Szívtől szívig vitte az örömhírt Isten szeretetéről, kegyelméről. Tudta a honnan hová kérdésre is a választ.
„Menjünk át a túlsó partra" – ezt mondta egyik alkalommal a tanítványainak. Hajóba szállnak és indulnak. Jézus szavára. Jézus és a tanítványok vannak a hajóban. Nem tudjuk, mennyi ideig tartott az út, de a cél a túlsó part volt.
Nem tud nem megjelenni a gondolataimban, hogy mindnyájan a túlsó part felé tartunk. Ha az élet egy tenger, egyszer átérünk a túlsó partra. Odatartunk. Ha tetszik, ha nem. Ha foglalkozunk vele, ha beszélünk róla, ha nem. Van túlsó part. Sokan ebben is kételkednek. Pedig van. Az örökkévalóság túlsó partja vár bennünket. A Biblia mondja azt, hogy örök élet vagy kárhozat vár mindenkit a túlsó parton.
Tudjuk-e, hogy hová tartunk? Látjuk a célt világosan? Vagy csak sodródunk? Netán fogalmunk sincs a helyes irányról? Engedd, hogy Jézus jelölje ki számodra a célt! Ehhez persze ott kell üljön a hajódban. Az pedig a te döntésed, hogy ott ül-e... (Katona Béla)
A nap gondolata:
Az életed minden területén létfontosságú, hogy megfelelő kapcsolatod legyen Jézussal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése