Az Úr az én pásztorom 4.
Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. (Zsolt 23,1-3)
Vezet engem. Keleten a pásztor a bárányokat nem hajtja, nem terelgeti, nem kergeti, hanem vezeti. A bárányok boldogan mennek a pásztor nyomában. Azért szép és könnyű élet a hívő élet, mert vezetett élet.
Mi hívők annak örülünk, ha szót fogadhatunk Jézusnak. És mi szívesen fogadunk szót neki, szabad akaratunkból. Ez a szófogadás a Jézus iránti szeretetünkből fakad. Bizony gyakran olyan utakon kell járnunk az Ő nevéért, amire mi sohasem gondoltunk volna, de az Ő szemében mégis helyesnek látszanak.
Jézus híven vezet engem; Lelkem mit kívánhatsz még?
Mért nem bízol kegyelmében? Nála kész a segítség!
Békét, nyugtot nyer a lelkem, Hogyha Jézust követi,
Súlyos, kínzó szenvedésem, Egyedül Ő enyhíti!
Súlyos, kínzó szenvedésem, Egyedül Ő enyhíti!
Jézus híven vezet engem; Segít bajban, szükségben.
Sötét völgyön átvezérel, Táplál életkenyérrel.
Hogyha megremeg a léptem, Szomjas lelkem eleped,
Kősziklából fakaszt nékem Éltet adó friss vizet.
Kősziklából fakaszt nékem Éltet adó friss vizet.
Jézus híven vezet engem; Ó mily nagy e kegyelem!
Atyám égi otthonában Helyet készített nekem.
Majd ha mennybe száll a lelkem, Fönn az égi trón előtt
Örök hálával dicsérem, Hűségéért áldom Őt.
Örök hálával dicsérem, Hűségéért áldom Őt.
(Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Isten gyermekeinek több oka van örülni egy nap alatt, mint a világ fiainak egész életén át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése