Isten fegyvere: a békesség saruja 1.
Felsaruzván lábaitokat a békesség evangéliumának készségével. (Ef 6,15)
A katonának a harcra való felkészítéséhez tartozott a lábnak a felsaruzása. A katona lábpáncélt is erősített lábszáraira. Így a felsaruzás számára az akadálytalan mozgást biztosította. A békesség fegyvere azt jelenti, hogy az embert az Istennel való békessége készíti fel az ördöggel való diadalmas harcra.
A Szentírásban a láb és a békesség más helyen is össze vannak kötve. „Isten igazgatja a mi lábainkat a békesség útjára." (Lk 1,79) „A békességnek Istene megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar." (Róm 16,20)
A hívő embernek a gonosz elleni harcában egyik fegyvere a békesség. Ebben a harcban a békéltetés követe. Miért fegyver ez a békesség? Azért, mert lefegyverzi az ellenséget. Békességet visz, békességet teremt. Békességet magunkkal és másokkal. Ezt a békességet visszük a harcba, mint a békesség követei. Az az ember, akinek ez a fegyvere van, nem ingerli haragra felebarátját, maga sem gerjed haragra. Mindenki iránt békességgel van. S ez ad győzelmet sok esetben. Viszi az evangéliumot, és azt kész megosztani másokkal. Jézus Krisztus ezzel a békességgel győzött. És ezt mondja nekünk, mai tanítványainak: „Az én békességemet adom néktek." (Jn 14,27) (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Ha Isten vezet, akkor belső békességet fogsz tapasztalni a legnehezebb körülmények között is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése