Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, egészen úgy, ahogyan tett őse, Dávid. Ő szüntette meg az áldozóhalmokat, összezúzta a szent oszlopokat, kivágatta a szent fákat, és darabokra törette a rézkígyót, amelyet Mózes készített; mert Izráel fiai mindaddig annak tömjéneztek, és Nehustánnak nevezték. (2Kir 18:3-4)
Megtudjuk Ezékiásról, hogy „azt tette, amit helyesnek lát az Úr." Ez önmagában is tanulandó és dicséretes. Több királyról írja ugyanezt a Biblia. Ám Ezékiásról azt is írja, hogy „Ő szüntette meg az áldozóhalmokat, összezúzta a szent oszlopokat, kivágatta a szent fákat..."
Ez a mondat azt üzeni, hogy Ezékiás az Úr tetszését nem felszínesen, nem a maga módján, hanem egészen mélyen kereste és megvalósítani igyekezett. A bálványimádásra vetemedett népet igyekezett visszavezetni az élő Istenhez. Ez pedig csak úgy történhetett, hogy ez számára fontos volt. Ő ezt így látta jónak és a saját életét is ennek megfelelően rendezte be.
Egy vezetőnek olykor kemény, népszerűtlen döntéseket kell hoznia. Nagy felelősség ez, mely a közösség egészéről szól. A jövőről, amelyhez a jelen döntései mindig hozzátartoznak. Ha valami helyes, akkor azt meg kell lépni, akárki akármit szól is hozzá. Olyan úgysincs, hogy valami mindenkinek tetszene, ezért kell eldöntse ki-ki a maga helyén, hogy kinek a tetszését keresem? (Katona Béla)
A nap gondolata:
Vannak dolgok, amiket Isten tesz meg értünk, és vannak dolgok, amiket tőlünk vár el, hogy megtegyük magunkért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése