10 ok, amiért érdemes gyülekezetbe járni – (9-10)
Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást. (Zsid 10:25)
- A szeretet parancsa. Mielőtt Jézus visszatért volna a menny dicsőségébe, ezt a parancsot adta követőinek: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." (Jn 13:34-35). A tanítványok ismertetőjele az egymás iránti szeretet. Hogyan ismerné fel a világ, hogy Jézushoz tartozunk, ha nem vagyunk hajlandók közösséget vállalni az ő népével? Kijózanítóan fogalmaz János apostol: „Ha valaki azt mondja: »Szeretem Istent«, és a testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is" (1Jn 4:20-21). E parancsnak a gyülekezeti közösség megélése által tudunk eleget tenni.
- Szükségünk van egymásra. Pál apostol az 1Kor 12-ben azt írja, hogy olyanok vagyunk, mint egy test különböző részei, a fej pedig maga Krisztus. Nem vagyunk teljesek egymás nélkül, szükségünk van egymásra, rászorulunk arra, hogy mások erősségei kiegészítsék a saját hiányosságainkat. A biblikusan megélt gyülekezeti közösség az a hely, ahol a sokféle rész összeadódik, és Krisztus Testeként funkcionál Isten nevének dicsőségére és a világ javára.
Ezért szeretem oly szenvedélyesen az egyházat, ezért nem tudnám elképzelni az életem nélküle, és ezért bátorítok mindenkit, hogy élje meg a testvéri közösséget, melyet a Főtől, Jézustól kapunk ajándékba. (T.S.K.)
A nap gondolata:
Nem a mi dolgunk, hogy kitaláljuk, hogyan működjön a gyülekezet! A gyülekezet Jézusé, és a Bibliában ő mondja meg, hogy milyen legyen a gyülekezet. Nem kötelező vele egyetérteni. De talán ideje lenne lerántani a leplet a Jézussal egyet nem értő, a hitét a maga módján gyakorló vallásosságról, és kimondani, hogy az valójában engedetlenség Istennel szemben. Amikor valaki elég bátor, hogy ezt saját magával kapcsolatban ki merje mondani, akkor jön el a változás és az Istennek való odaszánás ideje. Addig azonban, míg elégedettek vagyunk azzal, ahogyan élünk és az igazságtól távol sántikálunk, joggal teszi fel a kérdést Jézus: "Mindazáltal amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése