Csend legyen! - 3.
Csend legyen az én Uram, az Úr előtt! (Zof 1,7)
Menekülünk a zajba, hogy ne kelljen magunkkal szembenéznünk. Mert a csendben Isten előhozhatja az elmúlt hét eseményeit. Megálltál az Isten előtt? Volt csendességed? És most amikor csendben olvasod ezt az áhítatot, rákérdezhet az Úr: Mindent jól csinálsz az életedben, velem jársz? Isten a csöndben beszélni akar veled. Mert Ő tud beszélni! Hallod már a csendnek ezeket a hangjait? A lelkiismeretnek, a bűntudatnak, a félelemnek a hangját? Isten most keres téged! Miért? Azért, hogy csendesedj el, és ismerd el, hogy Ő az Isten! Hogy Ő az Úr az életed, az események fölött, hogy nem te irányítod a sorsodat, hiszen még a gondolataidat, érzelmeidet sem vagy képes kordában tartani. Ady Endre írja Az Úr érkezése című versében:
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.
Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon,
De háborús éjjel.
Átölel az Isten. Közel jön hozzánk, mint életünk vigasztalója, bátorítója, közel jön hozzánk, mint feltámadott Úr. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Egy kapcsolat sosem stagnál. Vagy épül, vagy leépül. Ugyanez a helyzet Istennel. Azokon a napokon, amikor mély, jelentős beszélgetésed van Istennel, akkor a kapcsolatotok mélyül. Amikor csekély vagy semmi kommunikációd nincs Istennel, akkor sérül. Ez ilyen egyszerű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése