2019-11-06

Hívő gőg

„Miután megmenekültünk, akkor tudtuk meg, hogy Máltának hívják ezt a szigetet. A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak." (ApCsel 28,1-2)

Pál apostol és társai 14 napon keresztül sodródtak a tengeri viharban, míg végül a hajó Málta szigeténél zátonyra futott és mindenki szerencsésen megmenekült.

A barbár szó ma már nem ugyanazt jelenti, mint amit a görögök számára jelentett. A görögök mindenkit ezzel a szóval illettek, aki nem beszélte az ő nyelvüket. Akár a máltaiakról volt tehát szó, akár más népekről az akkori világban. Nem primitív életformájuk miatt tehát, hanem a görög nyelvben és kultúrában való járatlanságukból kifolyólag.

A magukat „civilizáltnak" tartó rómaiak is lenézték és megvetették Málta lakosait, akiket vadembereknek tartottak. Ezek a lenézett írástudatlan, megvetett barbároknak tartott emberek most a bajban lévőkön önzetlenül segítenek. Málta szigetének lakói igyekeznek mindent megadni a szegény hajótörötteknek. Pedig „barbárok", civilizálatlan és műveletlen „vademberek". De kiderül, hogy az előítélet mennyire téves volt.

Vegyük észre, hogy a mi hívő gondolkodásunkat is sokszor ez a fajta előítélet jellemzi. A keresztyén ember is néha lenézi az Istenben nem hívőt, vagy csak vallásos embert, pogánynak tartva az ilyeneket. Aztán kiderül, hogy ha valaki nem hisz Istenben, az még nem jelenti, hogy rossz, gonosz ember. Egyszerűen csak tudatlan, mert még talán nem hallott az élő Istenről, ahogy ezek a máltaiak sem.

Vizsgáljuk meg magunkat, hogy vajon nincs-e bennünk az a fajta hívő gőg, amivel különbnek tartjuk magunkat annál, aki még nem ismeri Jézust! (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Dicsekvésre, elbizakodottságra nincs okunk, mert a dicsekvő a maga érdemének, erejének tud be mindent. Ez a dicsekvés azért gonosz, mert magának hazudja azt, ami nem az övé, de amiből mégis kap. Ez a dicsekvés nem számol az Istennel, annak kegyelmével, csak saját magával.