„Figyeljetek csak ide, szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért." (Jak 2:5)
A személyválogatásról szól a református kalauz mai szakasza. Egy nagyon gyarló emberi tulajdonságnak mondja ezt a Szentírás. A személyválogatás alaphangja mindig az, hogy az ember inkább nézi valamibe a tőle különbet, mint azt, aki nálánál kisebb, jelentéktelenebb. Nemcsak Jakab, hanem Pál apostol is foglalkozik a személyválogatás bűnével a Római levélben (Rm 2.11). Ő ott összehasonlítja bűnös, részlehajlásra hajlamos életünket Istennel, akiről azt mondja: Ő ellenben nem személyválogató.
Jakab ugyanerre az isteni tulajdonságra utal. Míg, mi emberek a személyválogatásban mindig a nálunk különbekre figyelünk, addig Isten figyelme középpontjában ott vannak az alacsony sorban lévők, a szegények, az erőtlenek, az elveszettek. Sőt Pál apostollal együtt mondja: Isten egyenesen őket választotta ki, hogy nevéről vallást tegyenek (1Kor 1.28)!
Míg az ember személyválogatása túlmegy minden határon és társadalmi szinten is képes szakadásokat okozni, mert inkább néz a hatalomra, a tőle nagyobbakra, addig Isten gyermekeinek szabadsága, még erőtlenségeinkben is az Úr szolgálata, az elveszettek felkarolása, a jézusi igazság hirdetése. Mint akik nemcsak önmaguknál, de a hatalmasoknál is nagyobb hatalomra tekintenek: a részlehajlás nélküli, igaz, szerető Istenre! Tekints ma legalább egy valakire, ezzel a felülről való tekintettel! (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Értsd meg, hogy amit mondasz, az mindenkire hatással van a környezetedben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése