„Tehát akik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk; azt sem tudjátok, mit hoz a holnap! Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik. Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni." (Jakab 4:13-16)
Nem ismerjük a jövőt. Elképzeléseink vannak a jövendőről, ugyanúgy latolgatásaink, sejtéseink is, hogy szerintünk egy-egy dologban hogyan fog alakulni a holnap. A gond akkor kezdődik, - amire itt Jakab is hivatkozik - amikor az ember úgy számít a jövőre, hogy számításából kihagyja Istent. Gondolhatunk az Igéből a bolond gazdag példázatára, aki eltervezte, hogyan fog jól élni a következő években, mivel bőven volt termése; mire Isten az éjjel így szólt hozzá: "Bolond, még ez éjjel elkérik tőled lelkedet, hova lesz, amit felhalmoztál?" (Lukács 12:20) De hasonlóan beszél Jézus a fövenyre épített házról is, amely nem kősziklára épült, s amikor jött a vihar, akkor összedőlt és elveszett. (Lukács 6:49)
Jakab tanítása egybecseng Jézus szavaival. Mindketten arra irányítják a figyelmünket, hogy aki kihagyja Istent a számításaiból, az valami hatalmasat téved, és a legrosszabbul tervez a jövőre nézve. A tegnapi napon az alázatról hallottunk. Mindenekelőtt ezen a téren kell alázattal tudomásul vennünk, hogy a jövőnket Isten ismeri igazán. Sőt! Ő az, Akiben el van rejtve az Őbenne bízóknak a jövendője. Mellette megszűnhetnek a félelmeink, Ő eloszlatja aggodalmainkat, és megtanít Vele együtt terveznünk, ami különös békességet hoz számunkra.
A jövőnek egy szelete a mai nap is. Kérjük el Tőle, mert tudjuk, hogy Isten a legjobbat készíti el számunkra! (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Az élet várótermében, ahelyett, hogy pánikba esel, dönthetsz úgy, hogy bízol Istenben. És két dolgot kell észben tartanod: az egyik az, hogy Isten sosem siet; a másik pedig az, hogy Isten sosem késik. Isten időzítése mindig tökéletes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése