Keresés ebben a blogban

2020. február 14., péntek

2020-02-13

Hulda 1.

Hilkijjá főpap, Ahíkám, Akbór, Sáfán és Aszájá tehát elment Hulda prófétanőhöz – aki Sallúmnak, Tikvá fiának, Harhasz unokájának, a ruhák őrzőjének volt a felesége, és Jeruzsálem új városrészében lakott –, és beszéltek vele. Hulda így szólt hozzájuk: Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene: Mondjátok meg annak az embernek, aki hozzám küldött benneteket: Ezt mondja az ÚR: Én veszedelmet hozok erre a helyre és lakóira, annak a könyvnek minden igéje szerint, amelyet Júda királya elolvasott. Mert elhagytak engem, és más isteneknek tömjéneztek, hogy bosszantsanak engem kezük mindenféle csinálmányával. Ezért lobbant fel lángoló haragom ez ellen a hely ellen, és nem alszik ki! De mondjátok meg Júda királyának, aki azért küldött benneteket, hogy megkérdezzétek az URat: Ezt mondja az ÚR azokról az igékről, amelyeket hallottál: Mivel megrendültél, és megaláztad magad az ÚR előtt, amikor meghallottad, hogy mit jelentettem ki erről a helyről és lakóiról, hogy milyen pusztulás és átok vár rájuk, megszaggattad a ruhádat és sírtál előttem, azért én is meghallgatlak! – így szól az ÚR. Ezért gondoskodom róla, hogy őseid mellé temessenek, és békességgel kerülj a sírodba; neked nem kell meglátnod mindazt a veszedelmet, amelyet erre a helyre elhozok! És megvitték a választ a királynak. (2Kir 22,14-20)
Amikor Jósiás király a templomot, az istentiszteletet helyreállíttatta, a bálványáldozati oltárokat leromboltatta, egyszer csak megtalálták a törvénykönyvet, ma azt mondanánk: a Bibliát. Az értékes leletről azonnal szólnak a királynak, aki elkezdi olvasni azt. De nagyon megrettent, amikor látta, hogy Isten milyen komolyan veszi az ő szavát. Azonnal meglátta, hogy sem az ő élete, sem pedig a népének élete nem volt összhangban azzal, amit ebben a könyvben olvasott. Érezte, hogy Isten haragja van népén, mivel az elfeledkezett róla. Mit fog most Isten cselekedni, ez volt a nagy kérdés Jósiás számára? Ezért egy küldöttséget menesztenek Hulda prófétaasszonyhoz, aki Jeruzsálemben lakott, csak épp annak egy másik részében. Hulda kemény szavakkal üzen a királynak, azt kell a követeknek elmondani, hogy Isten veszedelmet fog hozni e helyre és lakosaira, mivelhogy elhagyták az igaz Istent és idegen isteneknek áldoztak és azokat imádták. De azt is megüzeni, hogy mivel Jósiás király megalázta magát az Isten szava előtt, ezért ő még nem látja meg ezt a veszedelmet, hanem békességgel térhet a sírjába. Ennyi volt a Hulda feladata, ezt a királynak elmondani, megüzenni. Mi mennyire vállaljuk fel, hogy tovább adjuk az Úr ránk bízott üzenetét? (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

A kétségbeesés időszakában, amikor az aggódás és a levertség ködében hitemet vesztem, egyetlen mentőmellény sem illik rám jobban, és nem jelent nagyobb biztonságot, mint Isten örökkévaló és feltétel nélküli igéje. Igéje megőriz az elmerüléstől. Örvendezhetek a Biblia életmentő erejében és a benne rejlő bölcsességben, abban a tudatban, hogy felkészültem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése