2020-03-31

Nincs? Semmi? Baj?

Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében így szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz: Fogj egy irattekercset, és írd rá mindazokat az igéket, amelyeket kijelentettem neked Izráelről, Júdáról és a többi népről, attól fogva, hogy beszélni kezdtem hozzád: Jósiás idejétől kezdve egészen mindmáig. Talán meghallja Júda háza, hogy mennyi veszedelmet készülök rájuk zúdítani, és megtér mindenki a maga gonosz útjáról. Akkor én is megbocsátom bűnüket és vétküket. (Jer 36,1-3)

Sajnálom, de hosszú ideig nem ismertem Fodor Ákos költőt. Tavaly olvastam először, és le kellett tennem az újságot, mert percekig mormoltam a „Három negatív szó" c. versét. Így hangzik: „nincs / semmi / baj". Három elutasító szó: „nincs / semmi / baj". Önmagában mindegyik taszít, de ha gyorsan, átgondolatlanul mondjuk ki őket, mindjárt az ellenkezőjére vált a hangulatunk: Nincs semmi baj!

Jeremiás próféta lassan, érthetően beszélt Jeruzsálem és Júda népéhez. Több mint négy évtizedig. Volt amelyik király hallgatott rá. Ilyen volt Jósiás, aki megtisztította a jeruzsálemi templomot, és megtiltotta az akkori demokráciát; mármint, hogy mindenki olyan istent imádhat, amilyet akar. Jósiás királyt ma kizárnák az európai, de a magyar parlamentből is. Isten, a világ túlnyomó részében, a demokráciával szemben ma kisebbségbe szorul.

Az Istenre figyelő Jósiás király fia, Jójákim a saját útját járta. Hatalomra jutása negyedik évében betelt a pohár. Az Úr igéje (szava) arra indította Jeremiás prófétát, hogy írja le Isten akaratát. Jeremiás lediktálta a kijelentéseket szolgájának, az pedig felolvasta a Templom előtt. Jójákim három-négy hasábot végighallgatott, aztán a már felolvasott részeket késsel levágta és a tűzbe hajította. Vajon miért? Mert úgy gondolta, hogy: Nincs semmi baj! A próféta teszi a kötelességét, a felolvasó végzi a feladatát, Isten pedig megóvja a népet, az a dolga! De nem így lett! Fájdalmas következményekkel járt a király piromániás hanyagsága.

Isten nem riad vissza attól, hogy a megmentésünk érdekében fájdalmat okozzon. Fájni fog, neked, az egyháznak, a nemzetnek - mondja Isten, de annyira szeretlek benneteket, hogy meg kell tennem. Nem lehet elkerülni? Dehogynem! Mivel? A megelőzéssel. Ha Júda meghallotta volna az isteni szót, ha megtért volna a saját veszedelmébe vezető útjáról, akkor azonnal élvezhették volna Isten bocsánatát.  „Talán meghallja… és megtér… Akkor én is megbocsátom bűnüket és vétküket."

Hogy döntöttél? Csak hallgatod a felolvasott isteni kijelentést, vagy meghallod? Isten szeretettel várja a válaszodat. Izgul érted. Mintha a kezét tördelné, úgy reménykedik abban, hogy visszatérsz hozzá: „Talán meghallja… és megtér… Akkor én is megbocsátom…".

Ő tudja, mire érti. Talán te is. Talán. Ha igen, akkor visszafordulsz hozzá. A lelkedet megüresítve, de magad előtt tartva Jézus keresztjét: „Ezért merem kérni, Uram!" És Ő: magához ölel. (Dr. Kereskényi Sándor, Szeged-Honvéd tér)

A nap gondolata:

„Ő a legkényelmesebb megoldást választja: a bűnt, mihelyt az ő hazája bűne az, egyszerűen kinevezi erénynek – és akkor többé semmi baj!" (Babits Mihály)