Meddig szeretnél élni?
„Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek." (Zsoltárok 71,18)
Volt olyan időszak, amikor azt mondtam, hogy legalább addig ne haljak meg, amíg el nem rendezem dolgaimat, hogy felesleges gondot ne hagyjak gyermekeimre. Van, aki évszámokban fejezi ki, meddig szeretne élni, más nem szeretne tehetetlen betegként mások gondozására szorulni, elméje épségét elveszíteni.
A zsoltárt egy öreg ember imádságának tartják. Bizonyára nem fiatal, mert visszatekint, és ekképpen ad hálát: „Te voltál támaszom születésem óta," (6. v) és: „te tanítottál ifjúkorom óta." (17. v) Még jó erőben lehet, de érzi az idő telését, ezért kéri: „Öregségemben se vess el engem," (9.v) és: „ne hagyj el késő vénségemben sem." (18. v) Bár kimondottan nem a halálról, hanem elvettetésről, elhagyásról beszél, úgy beszél azokról, mint amik egyenértékűek a halállal. Nem csoda: maga Jézus ezt kérdezte az Atyától a kereszten: „miért hagytál el engem?"
Ámde a zsoltáros kérésében mégiscsak az a csodálatos, hogy célja van, éljen bármeddig is: mégpedig az, hogy hirdesse Isten hatalmát, nagy tetteit a jövő nemzedéknek. Mintha azt mondaná: Uram, nem az érdekel, meddig élek, hanem az, hogy amíg élek, hirdethessem hatalmadat, mondhassam el gyermekeimnek, unokáimnak mindazt a jót, amit tettél velem, másokkal, és amire ők is számíthatnak útjaidon járva. Ehhez adj erőt! Addig igen, tovább nem érdemes élni. (Adorján Kálmán, Harangláb, Erdély)
A nap gondolata:
Az az igazi előkészülés a halálra, ha tudjuk, hogy a halált, bűnt, poklot, sátánt legyőzte és megsemmisítette a megfeszített Krisztus. (Luther Márton)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése