Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. (Máté 5:5)
A szelídeknek ígéretük van. A föld. Ahogy Ábrahámnak, vagy Izrael népének is, akik a vándorlás céljaként Kánaánt kapták Istentől. A föld. Ami az engedelmesség helye. A föld. Ami az Isten felé megnyíló magatartás tere. A föld. Ami a bálványimádás undokságától való szabadulás országa. Hatalmas földet kap a választott nép…
„Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” Azaz Isten már itt lent örökséget kínál. Nem a harcosoké, a nyomulóké, a ravaszaké, a gazdagoké, vagy a mindenre elszánt kemény legényeké a föld, hanem a szelídeké. A föld, mely azt jelenti tehát, hogy Isten már itt, hatalmas teret ad. A szabadság terét, az engedelmesség terét. Teret ad a szeretetére adott válasznak.
Mert ó, de be van szűkülve a hitetlen ember látóköre! De kicsi mozgásteret enged neki a bűn, és az abból áradó sötét vakság. Csak az orráig, vagy még addig sem lát el. Mindennapos bajai kötik le, olyan hiúság félék. Ruhája és parfümje kiválasztása több gondolkodást kíván, mint lelke békességének kérdése. Beszűkült világ…
És lehet, hogy valahol hull a vakolat, és nem látnak ki az ablakon, lehet, hogy kétszer is át kell gondolni, hogy mikor kerül hús az asztalra, és az is lehet, sőt biztos, hogy nekünk ilyen gondjaink nincsenek, de mégis lenne okunk panaszkodva indulatosan szembe menni mindenkivel, de nem! A szelíd ember ilyet nem tesz. Mert lehet, hogy sok mindene nincs, de ereje mégis van: „A szelíd beszéd megtöri a csontot/Úf. csökönyösséget.”(Péld 25,15)
És még egy gondolat az örökségről. Ez azt jelenti, hogy még nem az enyém - egészen. Nem az enyém, de már élvezhetem annak javait. Addig is, míg teljesen az enyém lesz. „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” Már itt, és Isten teret ad arra is, hogy Krisztus békéjének földje, országa se legyen elérhetetlen a számodra!
(Lovász Krisztián)
A nap gondolata:
Tégy engem béke követeddé
Hogy hirdessem az igemagvakat!
Ó, Szentlelked hadd uralkodjék bennem
És az ajkamra adj tiszta szavakat!
Ó add Uram, hogy soha ne feledjem,
Hogy mi voltam és mivé lettem én,
Egész életemmel, lényemmel hirdessem:
Jézus él, benne mindig van remény!
(Assisi Ferenc)
Hogy hirdessem az igemagvakat!
Ó, Szentlelked hadd uralkodjék bennem
És az ajkamra adj tiszta szavakat!
Ó add Uram, hogy soha ne feledjem,
Hogy mi voltam és mivé lettem én,
Egész életemmel, lényemmel hirdessem:
Jézus él, benne mindig van remény!
(Assisi Ferenc)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése