2016-01-10

Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma zúgolódás támadt… (ApCsel 6:1) Nőtt a tanítványok száma – írja az Ige, és ennek következtében zúgolódás támadt a gyülekezetben. Ezt is érdemes megvizsgálnunk. Ennek hátterét, okát. Először is le kell szögezni, hogy nincs emberi közösség zúgolódás nélkül. Nincs az a házasság, ahol olykor ne lenne zúgolódás valamelyik fél szívében. Nincs az a család, melyre zúgolódásmentesség lenne jellemző mindig, minden körülmény közepette. S természetesen nincs olyan gyülekezet sem, ahol fel ne ütné a fejét a zúgolódás. A nagy kérdés azonban ezzel kapcsolatban úgy hangzik, hogy ha valaki zúgolódik egy gyülekezetben, annak mi a valódi oka: a gyarló énje, az előtörő önzősége, saját szempontjai, vagy az, hogy kevésbé vonják be a szolgálatokba, nem kap elég lehetőséget arra, hogy az Úr ügyét a Tőle kapott talentumokkal előre mozdítsa. Ha valaki zúgolódik egy gyülekezetben, akkor általában ez a két ok jöhet szóba. Vagy nem az ő szempontjai, meglátásai, elgondolásai szerint folynak az események, vagy szeretne többet szolgálni és nem hagyják. Vajon melyik zúgolódástípus a gyakoribb? Vagy nem is kellett volna feltennem ezt a kérdést annyira nyilvánvaló? Hiszem, hogy fontos és szükséges feladata a gyülekezet tagjainak – vagyis neked és nekem – hogy megvizsgáljuk a belőlünk olykor előtörő zúgolódás okát. Legyünk őszinték. Ebben is. Az Úr úgyis ismeri szívünket... A nap gondolata: Minél gyorsabban kihúzzuk a szálkát az ujjunkból, annál jobb, mert így elkerülhetjük ujjunk elgennyesedését. (Keller)