2016-01-11

Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma, zúgolódás támadt a görögül beszélő zsidók között a héberek ellen, hogy mellőzik a közülük való özvegyasszonyokat a mindennapi szolgálatban. Ekkor összehívta a tizenkettő a tanítványok egész gyülekezetét, és ezt mondták nekik: „Nem helyes az, hogy az Isten igéjét elhanyagolva mi szolgáljunk az asztaloknál. Hanem válasszatok ki magatok közül, atyámfiai, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába; mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett." Tetszett ez a beszéd az egész gyülekezetnek… (ApCsel 6:1-5) Az Igében szereplő gyülekezeti közösség tagjai szolgálni akartak. Látták, tapasztalták az Úrnak való szolgálat áldásait és ki akarták venni ebből a részüket. Szerettek volna odaférni a szolgálók közösségébe. Azért zúgolódtak, mert hasznos, tevékeny, áldozatkész tagjai akartak lenni a gyülekezetnek. Ez egy áldott zúgolódás. Ez a zúgolódásnak az egyetlen fajtája, mely előreviszi a közösséget. Minden más csak árt. Érdemes megvizsgálnunk zúgolódásaink okát... Ezek után nézzük meg, hogy kezelték az apostolok a zúgolódást. Először is meghallották, másodszor komolyan vették, harmadszor nem sértődtek meg, negyedszer az egész gyülekezetet összehívták, ötödször a közösség elé tárták a zúgolódás tárgyát, hatodszor Istenre hangolt megoldást vázoltak fel. Ezt mondták: „Nem helyes az, hogy az Isten igéjét elhanyagolva mi szolgáljunk az asztaloknál. Hanem válasszatok ki magatok közül, atyámfiai, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába; mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett."      Az apostolok munkamegosztásra bíztatták a közösség egészét. Nézzük meg a feladatokat! Nem kell pár embert megszakítani, amikor ugyanazt a feladatot mások is elláthatják. Válasszunk ki embereket a tennivalók intézésére. Mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett. Ez az utóbbi a kiindulópont: egy gyülekezet Isten gyermekeinek közössége, tehát imádkozó és az Igére figyelő emberekből áll. Közös ima, közös Igére figyelés – ez tesz embereket gyülekezetté. A nap gondolata: Az a domb, ahol Mózes állt, nem páholy volt, hanem az imádság csatatere. (Darányi Lajos)