Keresés ebben a blogban

2016. szeptember 11., vasárnap

2016-09-11

A keresztyén név

Elméne pedig Barnabás Tárzusba, hogy felkeresse Saulust, és rátalálván, elvivé őt Antiókhiába. És lőn, hogy ők egy egész esztendeig forgolódtak a gyülekezetben, és tanítottak nagy sokaságot; és a tanítványokat először Antiókhiában nevezték keresztyéneknek. (ApCsel 11,25-26)
A keresztyén szó görög eredetű, a Krisztianosz szóból származik, ami azt jelenti: Krisztust követő.
Azok voltak a keresztyének, akik tanultak Jézustól, akik Jézus iskolájába jártak, azaz követték Őt az úton valamerre ment. Jézus tanítványának lenni annyit jelent, mint hallgatni beszédére, és követni élete példáját.
Voltak, akik a Jézus követőket názáretiről nazarénusnak csúfolták, Tertullus ügyvéd ezt mondja Félix helytartónak Pálról: Mi ugyanis úgy találtuk, hogy ez veszedelmes ember, és hasonlást támaszt a föld kerekségén levő valamennyi zsidó közt, és a nazarénusok felekezetének feje, Ki a templomot is meg akarta fertőztetni. (Apcsel 24,5-6)
Az a név, amelyet most sok millió ember örömmel visel, valamikor csúfnév volt. Nem Jézus tanítványai nevezték magukat keresztyénnek, Krisztus követőnek, nem ők nevezték magukat nazarénusoknak, azaz a názáreti követőjének, hanem a világ.
Csodálatosak Isten útjai. Csúfnévből lett a világ legtündöklőbb neve, amelyet olyan sokan viselnek boldogan, amelyért olyan sokan haltak vértanúhalált.
Azt mondom neked, aki a Krisztusnak nevét tudatosan vagy tudatlanul, szívesen, vagy kénytelenségből viseled, amit Pál apostol mondott Timóteusnak: „Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt." (2Tim 1,8) (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Ha Krisztussal együtt az Istenben akarsz élni és benne állandó lakhelyet lelni, akkor minden emberi támasztól és segítségtől el kell szakadnod, mert Rajta kívül senkid és semmid sem lehet, akire támaszkodva nyugalmat találj.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése