Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta önmagát mindenkiért tanúbizonyságként a maga idejében. (1Tim 2:1-6)
Nemcsak mi lehetünk egymásért közbenjárók, hanem van valaki, aki ezt folyamatosan megteszi értünk. Jézus Krisztus az, a mi Megváltónk. Jézus közbenjár értünk az Atyánál. Ott ül mennyei Atyánk jobbján és fohászkodik értünk. Felmutatja engesztelő áldozatát, mely elég nekünk a bűnbocsánat és az üdvösség kapcsán. De gyarló esedezéseinket is kipótolja, hiszen nem tudjuk mi azt úgy Urunk elé vinni, ahogyan kellene. Ám Ő kipótolja minden hiányosságunkat. Erre viszont csak Ő képes. Senki más. Egyetlen közbenjáró van Isten és emberek között: Jézus Krisztus. Ne keress mást, mert nincs!
A közelmúltban hallottam egy prédikációban – igaz, nem református lelkész ajkáról – hogy elhunytjainkért és elhunytjainkhoz is imádkozhatunk. A Biblia viszont azt mondja, hogy ne tegyük. Se értük, se hozzájuk ne imádkozzunk. Értük azért nem, mert örökkévaló sorsuk már eldőlt haláluk pillanatában, azt semmi nem tudja megváltoztatni. Hozzájuk pedig azért nem imádkozunk, mert egyedül az Úrhoz imádkozzunk, a Szentháromság Istenhez, akihez egyetlen közbenjárónk van, az Úr Jézus Krisztus.
Éljünk rendszeresen az imádság lehetőségével, de gyakoroljuk azt biblikusan, az egyetlen közbenjáróban, Jézusban bízva!
A nap gondolata:
Ha gondod van: imádkozz!
Ha valaki megbántott: imádkozz!
Ha beteg vagy: imádkozz!
Ha úgy érzed, már-már feladod: imádkozz!
Ha valaki, akit szeretsz, szenved: imádkozz!
Ha elcsüggedtél: imádkozz!
Ha nem tudod, mit tegyél: imádkozz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése