…és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért; de aki mindvégig kitart, az üdvözül. (Márk 13:13)
Nagyon ragaszkodunk földi dolgainkhoz, berendezett kis életünkhöz, mindennapi rutinjainkhoz, szinte bízunk ezekben a dolgokban, amelyek körülvesznek bennünket. De jönnek, és mindig vannak megpróbáltatásaink, és maga Jézus is erre figyelmeztet, készít minket igéjén keresztül. Lesznek megtévesztő emberek, események, lesz háborús helyzet, nem csak országok között, hanem emberek, családok között is. Az ige alapján kijelenthetjük, hogy az élet egész területén megpróbáltatunk.
A kérdés az, hogy kitartunk-e ezek között? A próbák előtt, mindig azt mondja az ember, hogy igen, de mikor benne vagyunk, akkor hamar elbágyadunk, elerőtlenedünk, és akár meg is tagadjuk a hitünket. A kitartás hiánycikk ma, a türelemmel együtt. Sietünk, kapkodunk, aggodalmaskodunk, kevés a napi 24 óra, és bizony sokszor arra nincs időnk, amire kellene. Pedig Ézsaiás próféta könyvében azt olvassuk: aki hisz, az nem siet.
Hova, miért, kiért sietsz, mihez, kihez ragaszkodsz e földi életben? A hitedben kitartó vagy-e? Törekedj erre minden viszontagság között tudva, hogy aki mindvégig kitart az üdvözül. Vegyük a példát Krisztustól, kit senki és semmi nem tudott eltántorítani az Atya által neki szánt küldetéstől a megváltástól. /P.Sz./
A nap gondolata:
A keresztyén élet látszólagos ellentmondáson nyugszik: erő a gyengeségben, öröm a fájdalmak között, diadalmas hit, amely mellett egyidejűleg ott van a kétség. A hívő ember teljesen tudatában van alkalmatlanságának akkor is, amikor a legerősebb a hitben. Amikor a legbátrabb, a szíve mélyén ott a félelem, és amikor leginkább telve van örömmel, könnyen rátör ismét a szomorúság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése