2019-02-23

Víz a szitába

Légy hű mind halálig, és neked adom az életnek koronáját. (Jel 2,20)

Egy gazdag ember munkásokat toborzott. Azzal az elképesztő feladattal bízta meg a munkásokat, hogy merjék ki a kútjából a vizet. S ahelyett, hogy valahová kertbe öntötték volna ezt a vizet, egy szitába öntsék. Külön kérése volt még ennek a gazdának, hogy a munkát nagyon gondosan, precízen és hűségesen végezzék addig, amíg a kútból a víz egészen ki nem fogy. A munkások elképedtek ezen a parancson. Összesúgtak és megállapodtak abban, hogy nem vállalják ezt az értelmetlen munkát. Meg is mondták a gazdának.

Uram, mi mindent elvégzünk, amit jól megfizetnek, de értelmetlen munkát nem végzünk. Ezt a kutat is kimernénk, hogy ha mondjuk meg kellene a közeli veteményes kertet öntözni, de mi szitába vizet nem merünk - ki hallott még ilyet!

Fel is háborodtak és választ sem várva ott hagyták a gazdát. Egyetlen egy munkás maradt. Ő azt mondta: Igaz, hogy ez a munka értelmetlennek tűnik, de a felajánlott bér az nagyon komoly. Jól kereshetek vele. Úgy hogy ha a gazdának ez megéri, akkor én megteszem. Megcsinálom.

S ez az ember egyedül megkezdte a munkát. Merte a kútból a vizet és a gazda külön parancsára gondosan öntötte a szitába. Nagyon vigyázott, hogy semmi mellé nem menjen. Így aztán lassan kiürült a kút, s a legutolsó vödörrel egy vödör zavaros, már-már iszapos vízzel fennakadt a szitán egy csodálatosan szép és értékes gyémánt, amely korábban bele esett a kútba. A gazda nagyon megörült, amikor meglátta a szitában ezt a gyémántot. S most értette meg a munkás, hogy miért kellett ezt a munkát így végeznie, hogy nemcsak a földre nem lehetett borogatnia, hanem a szitába kellett mindent. Utólag megértette, megkapta a bérét s ráadásul még külön jutalomban is részesült, mert ő kitartott.

Jézus Krisztus éppen olyan, mint ez a gazda. Ő hűséges munkásokat keres, és elképesztő parancsokat ad nekik. A bér nagyon komoly. Jézus nagyon komoly bért ajánl nekünk. Azt mondja: Kövessetek! S aki itt a földön engem követ, azt az Atya megóvja. Így mondja Jézus: „Aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya." (Jn 12,26)

A bér tehát nagyon komoly. Egy Istentől áldott földi élet. Sehol máshol nem lehet ezt megkapni, csak Jézusnál. Ám elképesztő parancsokat ad a mi Urunk. Amit ugyanúgy nem értünk, mint a szitába vizet meregető munkás. Azt mondja az Úr: Hűségesen teljesítsétek az én parancsomat akkor is, ha nem értitek. A példánál maradva: Ha Jézus azt mondja, merjünk a szitába vizet - merjünk! Csináld úgy, ahogy a gazda mondja. Mert a végén derül ki a keresztyén életnél, hogy egy még földi gyémántnál is értékesebbért folyik ez a munka. Ezt úgy hívják, hogy az örökélet. Lesz-e nekünk örökéletünk? Ez egyetlen egy dologtól függ. Megtesszük-e az Úr rendeléseit, ahogy a Bibliában olvassuk? (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Ahhoz kell hűnek lennem, amit az Úr mondott, és abban Őhozzá.

Az élő 23-án lesz, de az szombat. Tehát MA találkozunk!