Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott. Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett. Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni. Ő pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki. (Lk 15:13-16)
A legtöbb esetben egy mélység kell ahhoz, hogy valaki meglássa: az Úr nélküli életem semmit nem ér. Az Úr nélkül döntöttem és nem lett jó vége. Mindaz, amit Isten nélkül akartam, amiben én akartam csillogni, az én nagyságom és dicsőségem tűnt egyre nagyobbnak, semmivé lesz. Felfoghatjuk ezeket a helyzeteket figyelmeztetéseknek is.
Arra gondolni, hogy jó lenne a disznók eleségéből enni, nagyon nagy mélység. Pláne egy zsidó embernek, aki ismerte a mózesi törvényeket és tudta, hogy a disznó tisztátalan állat az Úr előtt. Ennek a fiatalembernek otthon mindene volt. Volt neki családja, otthona, munkája, vagyona, enni-innivalója, jó sora. S ez rövid időn belül mind odalett. Mindezt elveszítette. Nagy gödörbe került.
Mélységet bárki megélhet közülünk. A legjellemzőbb mélységek: tönkrement házasság vagy családi élet, anyagi csőd, az egészség nagyfokú megromlása saját magunk, vagy valamelyik szerettünk esetében, valakinek az elvesztése, munkahelyi nehézségek, magány, elszigeteltség. Persze nem mindegy, hogy valamit úgy szenvedünk el, hogy nem mi voltunk az okozói, vagy nagyon is mi magunk tettünk érte „jobbnál jobb" döntéseinkkel… (Katona Béla)
A nap gondolata:
Istennél nincs erőszak. Választhatsz! Ő csak addig juttat el, ameddig engeded. Ő nem kényszerít egy olyan életbe, amit te nem akarsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése