Jézus az út 4.
Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. (Jn 14,6)
Amikor minden útnak vége, amikor elveszettnek hisszük magunkat, Jézus utat mutat. Nála mindig van út.
A második világháború idején az orosz fogságban elviselhetetlen körülmények között kellett dolgozni. Az egyik magyar fogoly már nem bírta tovább, szüntelenül haza gondolt, a szeretteire, s meg volt győződve afelől, hogy abból a munkatáborból ő soha élve ki nem kerül. Jobb lenne meghalni s nem szenvedni – ismételgette. Egy alkalommal elkezdett futni a szögesdrótból készült kerítés felé, ugyanis az öngyilkosságnak ez volt a legegyszerűbb és leggyorsabb formája. Ha az őr egy foglyot látott a kerítés felé futni, hogy meggátolja a szökést, azonnal lelőtte. Ahogy futott a biztos halálba, szembefújt vele a szél, s egy papírdarabot tapasztott a kabátjára. Hirtelen megállt, hogy megnézze a papírt. A református énekeskönyv egyik lapja volt, rajta a 265. énekkel:
„Hagyjad az Úr Istenre, te minden útadat,
Ha bánt szíved keserve, Ő néked nyugtot ad..."
Miután elolvasta, letérdelt csak ennyit mondott: „Uram, ha van innen kiút, és még egyszer haza mehetek, egész életemet neked szentelem." Nemsokára Isten megnyitotta előtte a szabadulás útját és hazatért a fogságból. Így jön szembe velünk és így szabadít meg minket az, aki ezt mondja: „Én vagyok az út..."
Sokan dobják el maguktól az életet a végső kétségbeesés pillanatában, mert úgy érzik, hogy már nincs kiút. De Istennél mindig van egy út. Bízzál benne! (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Jöhet bármilyen támadás, a Biblia mindig túléli az időket – és megmarad. Bízhatsz benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése